Related articles: teljes útmutató

A related articles, vagyis a kapcsolódó cikkek blokkja a cikk alatt, mellett vagy a szöveg közepén megjelenő ajánló lista, amely további oldalakra viszi az olvasót. A belső linkelésben akkor ér valamit, ha HTML linkekből áll, valóban rokon témákat ajánl, nem ugyanarra a néhány bejegyzésre mutat mindenhonnan, és a kattintásokat, valamint a bejövő linkek eloszlását rendszeresen méred.

Alapfogalmak

Ez az útmutató a belső linkek egyetlen, jól körülhatárolható csoportjával foglalkozik: a kapcsolódó cikkek, kapcsolódó bejegyzések, "ezt is olvasd el" és "hasonló termékek" dobozaival. A belső linkelés általános menetét, az auditot és a linktérképet a belső linkelés gyakorlati útmutatója írja le, a témakör egészét pedig a belső linkelés összefoglaló oldala fogja össze. Itt csak azt bontjuk ki, ami az ajánló blokkokra jellemző, és ami máshogy működik, mint a folyó szövegben elhelyezett linkeknél vagy a menüben.

A kapcsolódó cikkek blokkja félúton áll a két nagy linktípus között. A folyó szövegben elhelyezett, szerkesztői döntésen alapuló linkeket a contextual link útmutató tárgyalja, a menüket és az oldalsávot a navigációs link útmutató. Az ajánló blokk a sablon része, mint a menü, de a tartalma oldalról oldalra változik, mint a szövegtörzs linkjeié. Ettől lesz egyszerre hasznos és kockázatos: sok linket ad, de ha gépiesen töltöd fel, ugyanazt a mintát ismétli a teljes webhelyen.

A kapcsolódó blokkok fajtái

Típus	Hol jelenik meg?	Mi alapján választ?
Cikk végi kapcsolódó cikkek	A szövegtörzs után, a hozzászólások előtt	Kategória, címke, kézi válogatás vagy hasonlósági algoritmus
Oldalsávos ajánló	A tartalom mellett, asztali nézetben	Gyakran népszerűség vagy frissesség, ritkábban téma
Szöveg közbeni ajánló doboz	Két bekezdés között, kiemelt dobozban	Általában kézi válogatás, egy vagy két link
Kapcsolódó termékek	Webáruház termékoldalán	Kategória, tulajdonságok, együttes vásárlás
Sorozatnavigáció	Többrészes anyagok elején vagy végén	Rögzített sorrend (előző, következő, összes rész)

Mi nem tartozik ide?

A lábléc állandó linkjei egy külön csoportot alkotnak, ezekről a footer link útmutató ír. A morzsamenü is a sablon része, de ott az útvonal a hierarchiából adódik, nem ajánlásból; a technikai megvalósítását a breadcrumb útmutató mutatja be, a linkelési szerepéről pedig ebben a témakörben külön útmutató készül Breadcrumb linkelés címmel. A külső hirdetési hálózatok "ajánlott tartalom" widgetjei sem tartoznak ide: azok más webhelyekre visznek, és a belső linkhálóhoz semmit nem adnak hozzá.

Egy fogalmat még érdemes tisztázni: a hub itt azt a gyűjtőoldalt jelenti, amely egy témakör összes részletes oldalát felsorolja. Az ajánló blokk nem helyettesíti a hubot, mert egy cikk alján csak néhány link fér el, a hub viszont a teljes klasztert mutatja. A kettő együtt működik jól: a hub adja a teljes listát, a kapcsolódó blokk pedig oldalanként a legközelebbi szomszédokat.

Hogyan működik?

Egy kapcsolódó cikkek blokk két rétegben dolgozik. Az olvasó szemszögéből egy döntési pont: a cikk végére ért, és vagy továbblép, vagy elhagyja az oldalt. A kereső szemszögéből pedig egy újabb linkcsoport, amely a bejárás során új URL-eket mutat meg, és a belső linkek eloszlásán keresztül jelzi, mely oldalak kapcsolódnak egymáshoz. Mindkét réteg ugyanazon múlik: a blokk tartalmán és azon, hogy technikailag hogyan kerül az oldalra.

A válogatás négy módja

Kategória alapú: a blokk ugyanabból a kategóriából hoz bejegyzéseket. Egyszerű és kiszámítható, de nagy kategóriában esetleges, hogy mi kerül elő, és a kategórián kívüli rokon témák kimaradnak.
Címke alapú: a közös címkék száma alapján rangsorol. Pontosabb lehet, mint a kategória, de csak akkor, ha a címkézés következetes. Ahol minden szerző saját címkéket talál ki, ott a blokk tartalma is véletlenszerű lesz.
Kézi válogatás: a szerkesztő minden cikkhez maga választja ki az ajánlott oldalakat. Ez adja a legjobb tematikus illeszkedést, cserébe munkaigényes, és a régi cikkeknél könnyen elavul.
Algoritmikus hasonlóság: egy bővítmény vagy saját kód a szövegek, címek vagy címkék hasonlósága alapján választ. Nagy tartalomállománynál ez skálázódik a legjobban, de a működése eszközönként eltér, ezért a kimenetét mintavétellel ellenőrizni kell, mielőtt megbízol benne.

A gyakorlatban a vegyes megoldás a legjobb: az első egy-két helyet kézzel rögzíted a legfontosabb céloldalakra, a maradékot pedig szabály vagy algoritmus tölti fel. Így a pillér- és pénzoldalak biztosan kapnak linket, a többi hely pedig nem igényel folyamatos szerkesztést.

A kapcsolódó blokk SEO értéke azon múlik, hogy a kereső látja-e benne a linkeket. A legbiztosabb, ha a blokk a szerver által küldött HTML-ben, szabványos <a href="..."> elemekként szerepel. Ha a lista csak az oldal betöltése után, JavaScripttel kerül be, a linkek felfedezése a renderelésen múlik; a JavaScript SEO útmutató és a client-side rendering útmutató részletezi, milyen kockázatokkal jár ez. Kerülendő az is, hogy a blokk csak görgetésre vagy kattintásra töltődjön be, illetve hogy a "linkek" valójában onclick eseménnyel navigáló gombok legyenek, href nélkül.

Egyszerű próba: nyisd meg az oldal forráskódját (nem a böngésző fejlesztői nézetét, hanem a nyers választ), és keress rá az egyik ajánlott cikk URL-jére. Ha nincs ott, a blokk kliensoldalon épül. Ez nem feltétlenül végzetes, de ilyenkor érdemes áttérni szerveroldali renderelésre vagy legalább a cikk végi blokkot statikusan legenerálni.

Fő módszerek

A jó kapcsolódó blokk öt döntésen múlik: hová kerül, hány elemet mutat, milyen körből válogat, hogyan kezeli az időt, és hogyan osztja szét a linkeket. Mindegyikre van ésszerű kiindulópont, de egyik sem univerzális szabály; a saját mérésed dönt.

Elhelyezés

A cikk végi blokk a legelterjedtebb, és jó okkal: az olvasó ott dönt a továbblépésről. Az oldalsávos ajánló mobilon jellemzően a tartalom alá csúszik vagy eltűnik, ezért nem érdemes egyedül rá építeni. A szöveg közbeni ajánló doboz a legerősebb figyelmet kapja, de megtöri az olvasást, ezért cikkenként legfeljebb egyet javaslunk, és csak akkor, ha a céloldal szorosan illik az adott bekezdés témájához. Ez utóbbi már közel áll a kontextuális linkhez, csak kiemelt formában.

Elemszám

Nincs olyan mért küszöb, amely minden webhelyre igaz. Kiindulópontnak a cikk végén három-hat elem szokott jól működni: ennyi még átlátható, és elég ahhoz, hogy a klaszter több oldala is kapjon linket. Ha a blokk tíz-tizenöt elemre nő, a lista inkább archívumnak hat, a legalsó elemekre ritkán kattint valaki, és a linkek tematikus jelzése is felhígul. Az elemszámot érdemes A/B alapon vagy legalább két időszak összevetésével beállítani.

Ugyanabból a klaszterből vagy máshonnan?

Az alapszabály, hogy a helyek többsége ugyanabba a témaklaszterbe mutasson, mert így erősödik a klaszter belső összekötöttsége; a klaszterek felépítését a topic cluster útmutató írja le. Egy hely viszont maradhat szándékosan egy szomszédos klaszternek, ha az olvasó logikus következő lépése oda vezet. Például egy horgonyszövegről szóló cikk végén jól illik a anchor text útmutató két részletes oldala, az exact match anchor és a partial match anchor, egy harmadik helyen pedig egy tartalomstratégiai cikk.

Frissesség és örökzöld tartalom

A "legújabb bejegyzések" típusú blokk minden új cikknél újrarendeződik, így a régi cikkek linkjei folyamatosan cserélődnek. Hírportálon ez rendben van, tudásbázisban viszont azt eredményezi, hogy az örökzöld útmutatók elveszítik a bejövő linkjeiket, amint néhány új bejegyzés megjelenik. Tudásbázis jellegű webhelyen ezért a téma legyen az elsődleges szempont, a dátum legfeljebb holtversenyben döntsön. Ha frissítesz egy régi cikket, a content refresh útmutató szerint nézd át a kapcsolódó blokkját is.

A linkek szétosztása

A kapcsolódó blokkok leggyakoribb rejtett hibája a koncentráció: az algoritmus a legtöbb címkével rendelkező vagy legnépszerűbb néhány bejegyzést teszi szinte minden cikk alá. Így néhány oldal több száz blokklinket kap, a klaszter többi oldala pedig egyet sem. Ez ellen három eszköz segít: egy felső korlát, hogy egy oldal legfeljebb hány blokkban szerepelhet; egy rotáció, amely a hasonló pontszámú jelöltek közül váltogat; és egy kötelező hely a kevés bejövő linkkel rendelkező oldalaknak.

Döntési szabály: melyik válogatási módot válaszd?

Helyzet	Javasolt megoldás	Miért?
50 cikk alatt, egy szerkesztő	Kézi válogatás	Kevés munka, a legjobb illeszkedés
Közepes állomány, következetes címkézés	Címke alapú, 1 kézi hellyel	Skálázódik, a fontos céloldal biztos
Nagy állomány, esetleges címkék	Algoritmikus hasonlóság, korláttal és mintavétellel	A címkék nem megbízhatók, kézzel kivitelezhetetlen
Hírportál, gyorsan avuló tartalom	Téma és frissesség vegyesen	Az olvasó az aktuálisat keresi
Webáruház termékoldala	Kategória és tulajdonság, kiegészítő termékkel	A vásárlási döntést segíti, nem csak a bejárást

Webáruház: kapcsolódó termékek röviden

Termékoldalon a "hasonló termékek" és a "ehhez vásárolták még" blokk más célt szolgál: az egyik alternatívát kínál, a másik kiegészítőt. Mindkettő linkel, tehát a fenti szabályok itt is érvényesek, különösen a HTML linkek és a koncentráció kérdése. Figyelj arra, hogy a kifutott vagy elfogyott termékek ne maradjanak benne a blokkokban, mert így sok belső link mutathat nem elérhető vagy átirányított oldalra.

Gyakori hibák

A kapcsolódó blokkok hibái ritkán látványosak, mert az oldal működik, a blokk megjelenik, csak éppen rossz oldalakra mutat, vagy a kereső nem látja. Az alábbiak a leggyakoribbak, amelyekkel belső linkaudit során találkozni szoktunk.

Ugyanaz a néhány cikk mindenhol. A népszerűség vagy a címkeszám alapján rangsoroló blokk néhány oldalt túltáplál, a többit kiéhezteti. Az eredmény a linkeloszlásban látszik: a blokklinkek nagy része néhány URL-re jut.
Csak JavaScriptből érkező lista. A blokk a böngészőben szépen megjelenik, a nyers HTML-ben viszont nincs link. Ezt a forráskód megnézésével vagy egy renderelés nélküli bejárással lehet kiszűrni.
Laza kategória, laza illeszkedés. Egy "SEO" nevű gyűjtőkategóriában egy robots.txt cikk alá linképítési ajánlások kerülnek. Az olvasó nem kattint, és a tematikus jelzés is gyengül.
Elavult és átirányított célok. Összevont vagy törölt cikkek linkjei a kézzel válogatott blokkokban maradnak, és átirányításra vagy 404-es oldalra visznek.
Mindig a legújabb bejegyzések. Tudásbázisban a dátum szerinti blokk miatt a régi, de értékes útmutatók elveszítik a bejövő linkjeiket.
A blokk mint egyetlen belső link. Ha egy cikk csak a kapcsolódó blokkokból kap linket, és a szövegtörzsben senki nem hivatkozik rá, akkor a sorsa egy algoritmus pillanatnyi döntésén múlik. A blokk kiegészítés, nem a szerkesztői link pótléka.

A blokk és az orphan oldalak

Az árva, vagyis bejövő belső link nélküli oldalakról az orphan page útmutató ír részletesen. A kapcsolódó blokk jó eszköz lehet a számuk csökkentésére, de csak akkor, ha a válogatás szándékosan ad helyet a kevés linkkel rendelkező oldalaknak. Egy népszerűség szerint rangsoroló blokk ezzel ellentétes irányba hat, mert éppen azokat hagyja ki. Az orphan oldalak javításáról a belső linkelés témakörében is készül egy külön útmutató Orphan page javítás címmel.

Horgonyszöveg a blokkban

A blokk linkjeinek szövege általában a céloldal címe. Ez jó alap, mert leíró és egyedi, de ha a címek sablonosak ("Teljes útmutató", "Tippek"), a horgony semmit nem mond. A horgonyszövegek típusairól az anchor text útmutató szól; a blokkban annyi a teendő, hogy a megjelenített szöveg a cikk tényleges témáját nevezze meg.

Mérés

A kapcsolódó blokk kétféle hatását külön kell mérni: az olvasói viselkedést és a linkeloszlást. Az első azt mutatja meg, hasznos-e a blokk az embereknek, a második azt, hogy a belső linkháló szempontjából segít-e.

Kattintások mérése

Az analitikai eszközben állíts be eseményt a blokk linkjeire kattintásra, és rögzítsd azt is, hányadik helyen állt a link. Ebből kiderül a blokk kattintási aránya a megtekintésekhez képest, és az is, hogy a lista alsó elemei kapnak-e egyáltalán kattintást. Ha a negyedik helytől lefelé szinte nincs kattintás, az erős jelzés arra, hogy kevesebb elem is elég. Ha egy cikk alatt a blokk alig kap kattintást, az általában az illeszkedést jelzi, nem a dizájnt; ilyenkor először a válogatást nézd át.

Linkeloszlás és orphan oldalak

Egy webhelybejáróval gyűjtsd ki a belső linkeket úgy, hogy a blokk linkjei elkülöníthetők legyenek (például egy CSS osztály vagy a blokk tárolóeleme alapján). Utána három számot figyelj: hány oldalnak van nulla bejövő belső linkje, hány blokklinket kap a leggyakrabban ajánlott öt oldal az összeshez képest, és a klaszter oldalainak mekkora része kap legalább egy blokklinket. A click depth útmutató szerint a kattintási mélység változását is érdemes összevetni a blokk bevezetése előtt és után.

Kidolgozott példa: egy 120 cikkes tudásbázis blokkjának átállítása

Az alábbi példa egy kitalált, de jellemző helyzetet ír le, a számok szemléltetők. Egy 120 cikkes SEO tudásbázisban a cikkek alatt öt elemből álló "legnépszerűbb bejegyzések" blokk futott. A bejárás azt mutatta, hogy a blokk linkjeinek döntő része ugyanarra az öt cikkre jutott, és 18 cikknek egyáltalán nem volt bejövő belső linkje.

Leltár: minden cikkhez rögzítettük a klaszterét és a bejövő belső linkjeinek számát, a blokklinkeket külön oszlopban.
Új szabály: négy hely; az első kézzel a klaszter hubjára mutat, a második és harmadik címkehasonlóság alapján ugyanabból a klaszterből jön, a negyedik egy szomszédos klaszter kézzel kijelölt oldala.
Korlát: egy cikk legfeljebb 15 blokkban szerepelhet; ha elérte, a következő jelölt kerül a helyére.
Orphan elsőbbség: ha a jelöltek között van nulla bejövő linkkel rendelkező cikk, az megelőzi a hasonló pontszámú többit.
Technika: a blokk a szerveren generált HTML-be került, a korábbi JavaScript widget helyett.
Utómérés: négy hét múlva újabb bejárás és a kattintási események összevetése helyenként.

A példában az árva cikkek száma a bejárás szerint nullára csökkent, és a legtöbbet ajánlott öt oldal részesedése is jelentősen visszaesett. A kattintási adatokból az derült ki, hogy a negyedik, klaszteren kívüli hely kapta a legkevesebb kattintást, ezért a következő körben ezt a helyet is a saját klaszterre állították, és a szomszédos klaszter linkje a szövegtörzsbe került, ahol megmagyarázható, miért érdemes továbbolvasni.

Ellenőrzőlista minden kapcsolódó blokkhoz

A blokk linkjei szerepelnek a nyers HTML-ben, szabványos href attribútummal.
A blokk nem csak görgetésre vagy kattintásra töltődik be.
A helyek többsége ugyanabból a témaklaszterből válogat.
Legalább egy hely kézzel rögzített, a klaszter hubjára vagy a legfontosabb céloldalra.
Van felső korlát arra, hány blokkban szerepelhet egy oldal.
A kevés bejövő linkkel rendelkező oldalak elsőbbséget kapnak.
Tudásbázisban a dátum nem elsődleges rangsorolási szempont.
Nincs a blokkban átirányított, törölt vagy nem indexelhető céloldal.
A linkszövegek leírók, nem sablonos címek.
A kattintások helyenként mérve vannak, és negyedévente átnézed őket.

Kapcsolódó részletes útmutatók

A kapcsolódó cikkek blokkja a belső linkelés egyik sablonszintű eleme; a többi elem a saját útmutatójában kap részletes kifejtést. A szövegtörzsben elhelyezett linkeket, a menüket és a láblécet külön oldalak tárgyalják, a technikai háttér, a renderelés és az árva oldalak kérdése pedig a technikai SEO útmutatóiban szerepel.

Melyik útmutatót mikor olvasd?

Ha a blokk átállítása előtt a teljes belső linkhálót szeretnéd felmérni, kezdd a belső linkelés gyakorlati útmutatójával, mert az audit menete ott részletesen szerepel.
Ha a blokkból kikerülő oldalaknak kell szerkesztői linket adni, a contextual link útmutató segít a megfelelő mondat kiválasztásában.
Ha azt kell eldöntened, mi kerüljön a menübe és mi a kapcsolódó blokkba, a navigációs link és a footer link útmutató mutatja meg a különbségeket.
Ha a blokk linkszövegein gondolkodsz, az anchor text útmutató és a hozzá tartozó részletes oldalak adnak szempontokat.
Ha a blokk JavaScriptből épül, a JavaScript SEO útmutatóval kezdd.

A kapcsolódó blokk beállítása ritkán egyszeri munka. Új cikkek jelennek meg, régiek összeolvadnak vagy megszűnnek, a címkék rendszere átalakul, és ezzel együtt a blokkok tartalma is elcsúszik. Érdemes ezért a fenti ellenőrzőlistát és a döntési táblázatot a negyedéves belső linkaudit részévé tenni, és minden nagyobb tartalmi változás után egy bejárással megnézni, hogy a blokklinkek eloszlása nem koncentrálódott-e újra néhány oldalra. Ha a webhelyen több ember szerkeszt, a válogatási szabályt írd le egy rövid belső dokumentumban, hogy a kézi helyek kitöltése ne ízlés kérdése legyen, hanem ugyanazt a sorrendet kövesse: előbb a klaszter hubja, aztán a legközelebbi rokon oldal, végül a kevés linket kapó oldalak.

Már elérhető kapcsolódó oldalak

Hamarosan

A belső linkelés témakörében további útmutatók készülnek: Breadcrumb linkelés és Orphan page javítás. Az előbbi a morzsamenü linkelési szerepét, az utóbbi az árva oldalak felderítését és bekötését bontja ki, és mindkettő kiegészíti az itt leírt blokktervezési szempontokat.