Belső linkelés: teljes útmutató

A belső linkelés gyakorlatban négy lépésből áll: felméred a meglévő linkeket, eldöntöd, melyik oldalnak mely oldalakra kell mutatnia, elhelyezed a linkeket a szövegben leíró horgonyszöveggel, majd méred a hatást. A cél, hogy a fontos oldalak kevés kattintással elérhetők legyenek, minden oldalra mutasson legalább egy releváns link, és a kereső a linkekből értse a tartalmak kapcsolatát.

Alapfogalmak

Ez az útmutató a belső linkelés kivitelezéséről szól: hogyan auditálj, hogyan tervezz linkstruktúrát, hogyan helyezz el linkeket és hogyan ellenőrizd az eredményt. Ha előbb a témakör áttekintésére van szükséged, azt a belső linkelés összefoglaló oldalán találod. Itt csak azokat a fogalmakat tisztázzuk, amelyekre a lépéseknél szükség lesz.

Belső linknek azt a hivatkozást nevezzük, amely ugyanazon a domainen belül egy másik oldalra mutat. A forrásoldal az, ahol a link áll, a céloldal az, ahová mutat. A horgonyszöveg (anchor text) a link kattintható szövege, amely a látogatónak és a keresőnek is jelzi, mit talál a céloldalon. A linkek helye szerint megkülönböztetünk navigációs linkeket (főmenü, lábléc, oldalsáv, morzsamenü) és kontextuális linkeket, amelyek a folyó szövegben, egy mondat részeként állnak.

A gyakorlati munkához három további fogalom kell. A kattintási mélység azt mutatja, hány kattintással érhető el egy oldal a főoldalról; erről a click depth útmutatóban részletesen írunk. Az árva oldal olyan oldal, amelyre egyetlen belső link sem mutat, így a látogató és a feltérképező robot is csak az oldaltérképből vagy külső linkből találhatja meg; lásd az orphan page útmutatót. A témacsoport (topic cluster) pedig egy központi oldal és a hozzá tartozó részletes oldalak együttese, amelyeket a belső linkek kötnek össze; a modellt a topic cluster útmutató mutatja be.

A fogalmak egy táblázatban

Fogalom	Mit jelent a gyakorlatban?	Mire figyelj?
Kontextuális link	Link a folyó szövegben	A mondat értelme kötődjön a céloldal témájához
Navigációs link	Menü, lábléc, morzsamenü, oldalsáv	Csak a valóban kiemelt oldalak kerüljenek ide
Horgonyszöveg	A link kattintható szövege	Írja le a céloldalt, ne "kattints ide" legyen
Kattintási mélység	Kattintások száma a főoldaltól	A fontos oldalak legyenek közel a főoldalhoz
Árva oldal	Nincs rá mutató belső link	Minden indexelendő oldalnak legyen legalább egy bejövő linkje

Érdemes már az elején rögzíteni, hogy a belső linkelés nem mennyiségi verseny. Egy oldal attól nem lesz erősebb, hogy harminc helyről mutat rá ugyanazzal a szöveggel egy link. A jó belső linkstruktúra inkább olyan, mint egy logikusan felépített könyvtár: minden polcnak van címkéje, a gyakran keresett könyvek elöl vannak, és a kapcsolódó kötetek egymás mellett állnak.

Hogyan működik?

A belső linkek három dolgot végeznek egyszerre. Először utat adnak a feltérképező robotnak: a Googlebot a linkeken keresztül jut el egyik oldalról a másikra, ezért amit semmi nem köt be, azt nehezebben találja meg. A feltérképezés folyamatát a crawling útmutató írja le. Másodszor jelentést hordoznak: a horgonyszöveg és a link körüli mondat azt jelzi, miről szól a céloldal. Harmadszor súlyt jeleznek: amelyik oldalra sok, fontos oldalról mutat link, azt a webhely szerkezete is kiemeltnek mutatja.

A látogató szempontjából a működés egyszerűbb: a link egy ígéret. Ha valaki egy cikk közepén rákattint egy linkre, azt várja, hogy a céloldal pontosan azt a kérdést bontja ki, amelyről a mondat szólt. Ha az ígéret teljesül, a látogató tovább olvas, és több oldalt néz meg. Ha nem, visszalép, és a link inkább zavart, mint segített. Ezért a jó belső link egyszerre szolgálja a keresőt és az embert; a kettő ritkán kerül ellentétbe.

A gyakorlatban ebből egy egyszerű gondolkodási sorrend következik. Egy link elhelyezése előtt három kérdést érdemes feltenni: segít-e a látogatónak a következő lépésben, pontosan leírja-e a horgonyszöveg a céloldalt, és erősíti-e azt a szerkezetet, amelyet a webhelyre megterveztél. Ha mindhárom kérdésre igen a válasz, a link jó helyen van. Ha csak azért kerülne be, mert "kell még egy link", inkább hagyd ki.

Mitől lesz egy link feltérképezhető?

Technikai szempontból a biztos megoldás a hagyományos HTML link: egy <a> elem, amelynek href attribútuma egy valódi URL-t tartalmaz. Ha a navigáció csak JavaScript eseménykezelővel működik, és nincs mögötte ilyen URL, a kereső nem feltétlenül követi. Ha az oldalad sok JavaScriptet használ, a JavaScript SEO útmutatóban találsz ellenőrzési módszert. Hasonlóan fontos, hogy a link közvetlenül a végleges címre mutasson, ne egy átirányításra, mert minden felesleges ugrás lassítja a feltérképezést; erről a redirect chain útmutató szól.

Hogyan kapcsolódik a webhely szerkezetéhez?

A belső linkelés és a webhely-architektúra ugyanannak az éremnek két oldala. Az architektúra a hierarchiát adja meg (főoldal, kategóriák, aloldalak), a belső linkek pedig ezt a hierarchiát valósítják meg, és keresztirányú kapcsolatokkal egészítik ki. Ha a szerkezet még nincs rendben, először azt érdemes megtervezni a site architecture útmutató alapján, és csak utána a kontextuális linkeket. A morzsamenü ebben a rendszerben a felfelé mutató linkek legolcsóbb forrása, lásd a breadcrumb útmutatót.

Fő módszerek

A gyakorlatban a belső linkelés egy ismételhető munkafolyamat. Az alábbi öt lépést egy új webhelynél és egy több éve működő oldalnál is ugyanígy lehet alkalmazni; a különbség csak az, hogy a meglévő oldalnál az audit több időt vesz igénybe.

1. lépés: belső link audit

Futtass le egy feltérképező programot a teljes webhelyen, és exportáld az oldalankénti bejövő belső linkek számát, a kattintási mélységet és a horgonyszövegeket. Vesd össze ezt a listát az XML oldaltérképpel és a Search Console-ban látott indexelt oldalakkal. Így kiderül, melyik oldal árva (szerepel az oldaltérképben, de a feltérképező nem találta meg), melyik van túl mélyen, és melyik linkek mutatnak 404-es vagy átirányított címre. A hibás célpontok javításához a 404 hiba útmutató ad támpontot.

2. lépés: prioritási lista

Nem minden oldal egyformán fontos. Készíts listát azokról az oldalakról, amelyek üzletileg a legtöbbet érnek (szolgáltatásoldalak, fő kategóriák, pilléroldalak), és azokról, amelyek már rangsorolnak, de a második oldalon ragadtak. Ezekre kell a legtöbb és a legjobb helyről érkező link. A lista másik oldalán azok az oldalak állnak, amelyek sok külső linket vagy sok forgalmat kapnak: ezek a jó forrásoldalak, mert belőlük érdemes a prioritásos oldalakra linkelni.

3. lépés: linktérkép tervezése

A linktérkép egy egyszerű táblázat: minden sor egy forrásoldal és egy céloldal párosa, a javasolt horgonyszöveggel és azzal a mondattal, ahová a link kerülne. A témacsoportoknál a szabály egyszerű: minden részletes oldal linkeljen fel a csoport központi oldalára, a központi oldal linkeljen le minden részletes oldalra, és a testvéroldalak ott linkeljenek egymásra, ahol a szöveg természetesen átvezet. A pilléroldalak szerepét a pillar page útmutató tárgyalja.

4. lépés: linkek elhelyezése

A linket abba a mondatba tedd, amelyik a céloldal témájáról szól, és lehetőleg a szöveg elejéhez közel, ahol a látogató még figyel. A horgonyszöveg legyen rövid, leíró, és illeszkedjen a mondatba. Egy oldalon egy céloldalra általában egy kontextuális link elég; ha ugyanarra az oldalra többször linkelsz, a második link ritkán ad hozzá bármit. A horgonyszöveg megválasztásának gyakorlati szabályai:

Használd a céloldal fő témáját vagy annak természetes változatát, toldalékkal együtt, ahogy a mondat kívánja.
Váltogasd a megfogalmazást: ugyanarra a céloldalra ne minden forrásoldalról pontosan ugyanaz a kifejezés mutasson.
Kerüld az üres szövegeket ("itt", "tovább", "kattints ide"), mert semmit nem mondanak a céloldalról.
Két különböző céloldalra ne használd ugyanazt a horgonyszöveget, mert az összemossa, melyik oldal mire való.

5. lépés: karbantartás

Minden új oldal közzétételekor végezz egy fordított linkelést: keress legalább két-három meglévő oldalt, amely a témát már érinti, és tegyél beléjük linket az új oldalra. Ha egy oldalt törölsz vagy összevonsz, frissítsd a rá mutató belső linkeket közvetlenül az új címre, ne hagyd, hogy az átirányítás végezze el helyetted a munkát. Negyedévente érdemes az auditot megismételni.

Döntési szabály: hova kerüljön a link?

Helyzet	Döntés
A céloldal az egész webhely szempontjából kulcsfontosságú	Navigáció (menü vagy kategóriaoldal) és kontextuális linkek is
A céloldal egy témacsoport része	Felfelé link a központi oldalra, oldalirányú link a testvéroldalakra
A céloldal csak egy-két cikkhez kapcsolódik	Csak kontextuális link azokból a cikkekből
A céloldal jogi vagy adminisztratív tartalom	Lábléc, kontextuális link nem szükséges
A céloldal nem indexelendő	Ne építs rá kontextuális linkhálót

Gyakori hibák

A belső linkelés hibái ritkán látványosak. Nem okoznak azonnali visszaesést, de hosszú távon azt eredményezik, hogy a jó tartalom nem kapja meg a neki járó figyelmet. Az alábbi hibák a leggyakoribbak az auditok során.

Árva és túl mély oldalak

Egy új cikk megjelenik, bekerül a blog listájába, majd néhány hét alatt lecsúszik a lapozás mélyére. Ha közben egyetlen másik cikk sem linkel rá, gyakorlatilag eltűnik. Ugyanez történik a régi szolgáltatásoldalakkal, amelyek egy menüátalakítás után kikerültek a navigációból. A megoldás mindkét esetben a kontextuális linkelés: a lapozás önmagában nem helyettesíti a témához kötődő linkeket, erről a pagination útmutató is ír.

Egyforma vagy semmitmondó horgonyszövegek

Két szélsőség fordul elő. Az egyik, amikor minden link szövege "bővebben" vagy "itt olvashatsz róla", ami a céloldalról semmit nem árul el. A másik, amikor egy szerkesztő minden cikkbe pontosan ugyanazt a kulcsszót teszi horgonyként ugyanarra az oldalra, és a mondatok ettől erőltetetté válnak. A jó gyakorlat a kettő között van: leíró, de változatos megfogalmazás.

Túl sok link egy oldalon

Ha egy cikkben minden második mondat link, a látogató nem tudja eldönteni, melyik fontos, és a linkek jelzésértéke is gyengül. Nincs olyan kőbe vésett szám, amely felett egy oldal hibás lenne; a jó kérdés az, hogy minden link olyan helyre visz-e, ahová az adott mondatot olvasó ember valóban tovább akarna menni. Ha a válasz nem, a linket töröld.

Technikai hibák a linkekben

Belső link, amely átirányításra vagy 404-es oldalra mutat.
Nofollow attribútum belső linken, ami feleslegesen korlátozza a saját oldalaid közötti kapcsolatot.
Linkek, amelyek csak JavaScript eseményként működnek, valódi href nélkül.
Belső link egy URL paraméteres vagy duplikált változatra a canonical cím helyett.
Belső link noindex oldalra ott, ahol a látogatót egy indexelendő oldalra kellene vezetni.

Ezek közül az első kettő a leggyakoribb, és mindkettőt egy feltérképező program jelentéséből percek alatt ki lehet szűrni. A javítás sorrendje is egyszerű: először a hibás célpontok, utána a hiányzó linkek, végül a horgonyszövegek finomítása.

Mérés

A belső linkelés hatását nem lehet egyetlen számmal leírni, mert egyszerre hat a feltérképezésre, a rangsorolásra és a látogatói viselkedésre. Érdemes ezért minden változtatás előtt rögzíteni a kiinduló állapotot, és utána ugyanazokat a mutatókat figyelni.

Mit mérj és honnan?

Mutató	Forrás	Mit keresel?
Bejövő belső linkek oldalanként	Feltérképező program, Search Console Linkek jelentése	A prioritásos oldalak a lista elején vannak
Kattintási mélység	Feltérképező program	A fontos oldalak kevés kattintásra vannak
Árva oldalak száma	Oldaltérkép és feltérképezés összevetése	Nulla indexelendő árva oldal
Hibás belső linkek	Feltérképező program	Nincs 404-es vagy átirányított célpont
Megjelenések és kattintások a céloldalon	Search Console teljesítményjelentés	Változás a linkelés után néhány héttel
Robotlátogatások	Szervernapló	A céloldalt gyakrabban kéri le a Googlebot

A szervernapló a legpontosabb forrás arra, hogy a robot valóban eljut-e az oldalakra; ennek módszerét a log file analysis útmutató ismerteti. A rangsorolási hatás lassabban jelenik meg, és sok más tényező is befolyásolja, ezért egyetlen oldal elmozdulásából nem érdemes messzemenő következtetést levonni. Megbízhatóbb, ha egy oldalcsoportot linkelsz át egyszerre, és egy hasonló, érintetlen csoporttal veted össze.

Saját példa: egy blog belső linkelésének rendbetétele

Az alábbi eset szemléltető, kitalált forgatókönyv, a munkafolyamatot mutatja, nem valós mérést. Egy kerti témájú blognak 120 cikke van. Az audit szerint 18 cikkre semmilyen belső link nem mutat, a "metszés" témájú központi útmutató négy kattintásra van a főoldaltól, és a cikkek harmadában a linkek szövege "bővebben". A csapat először a 18 árva cikket köti be, mindegyiket két-három rokon cikkből. Ezután a metszési útmutatót felveszi a "Gyümölcsfák" kategóriaoldal tetejére, így az két kattintásra kerül. Végül a "bővebben" horgonyokat leíró szövegre cseréli, például "a szilvafa metszésének időzítése" formára.

A mérés terve: a változtatás napján rögzítik a 18 cikk és a központi útmutató megjelenéseit és kattintásait a Search Console-ban, majd négy és nyolc hét után megnézik ugyanezt, összevetve egy másik, érintetlen témacsoporttal. Ha a linkelt csoport megjelenései nőnek, az érintetlené pedig nem, a változás valószínűleg a linkelésnek köszönhető. Ha mindkettő együtt mozog, az inkább szezonális vagy algoritmikus hatás.

Ellenőrzőlista minden új oldalhoz

Legalább két-három meglévő, releváns oldal linkel az új oldalra.
Az új oldal linkel a témacsoport központi oldalára.
Az oldal legfeljebb három-négy kattintásra van a főoldaltól.
Minden kimenő belső link közvetlenül 200-as állapotú, végleges címre mutat.
A horgonyszövegek leíróak, és nincs köztük "itt" vagy "tovább".
Ugyanarra a céloldalra az oldalon belül csak egy kontextuális link mutat.
Az oldal szerepel az XML oldaltérképben, és a feltérképező program is megtalálja.

Kapcsolódó részletes útmutatók

Ez az útmutató a teljes munkafolyamatot mutatta be az audittól a mérésig. Az egyes lépések mögött olyan kérdések állnak, amelyek külön, mélyebb feldolgozást érdemelnek. A legtöbb kérdés a horgonyszöveg körül merül fel, ezért ennek a témának négy önálló útmutatót szánunk. Ezek jelenleg készülnek, és amint elérhetők, innen is linkelni fogjuk őket.

Hamarosan: a horgonyszöveg útmutatói

Anchor text: teljes útmutató. A horgonyszöveg típusai, a szerepük a belső és a külső linkekben, és a változatos horgonyprofil kialakítása.
Exact match anchor: teljes útmutató. Mikor érdemes a céloldal pontos kulcsszavát horgonyként használni, és mikor válik ez erőltetetté.
Partial match anchor: teljes útmutató. A kulcsszó részét vagy változatát tartalmazó horgonyszöveg, amely a magyar toldalékolás miatt különösen gyakori.
Branded anchor: teljes útmutató. A márkanévre épülő horgonyszöveg, és az, hogy belső linkeknél mikor van értelme.

Addig is a horgonyszöveg kiválasztásához elég a Fő módszerek fejezet négy szabálya: leíró legyen, illeszkedjen a mondatba, váltakozzon a megfogalmazás, és két különböző céloldal ne kapja ugyanazt a szöveget. Ha egy horgonyszövegen hosszan gondolkodsz, az általában azt jelzi, hogy a mondat nem a céloldal témájáról szól, vagyis a link rossz helyre került. Ilyenkor keress egy másik mondatot, vagy írj egy rövid, átvezető mondatot, amely természetesen vezet át a céloldal kérdésére.

Már elérhető kapcsolódó oldalak

A belső linkelés szorosan összefügg a webhely szerkezetével, a feltérképezéssel és a tartalomtervezéssel. Az alábbi oldalak azokat a témákat bontják ki, amelyekre ebben az útmutatóban csak röviden utaltunk. Ha a linktérkép tervezésénél elakadsz, a site architecture és a topic cluster útmutató segít; ha az audit árva vagy túl mély oldalakat mutatott, az orphan page és a click depth útmutatóban találod a javítás részleteit.