Content consolidation: teljes útmutató

A content consolidation több, ugyanarra a keresési kérdésre felelő lap összevonása egyetlen, erősebb lappá. A legjobb részeket egy céllapba viszed át, a többi URL-t tartós átirányítással erre irányítod, a belső linkeket pedig frissíted. Akkor van rá szükség, ha a hasonló lapok egymással versenyeznek, és egyik sem ad olyan teljes választ, mint amilyet együtt adhatnának.

Alapfogalmak

Egy weboldalon a hasonló lapok ritkán szándékosan jönnek létre. Egy blogon évek alatt ugyanarról a témáról többen, többször írnak, néha más címmel, néha más szemszögből, de lényegében ugyanarra a kérdésre felelve. Egy webáruházban szinte azonos kategória- és útmutatóoldalak születnek. Ezek a lapok külön-külön gyengék, mert mindegyik csak részben felel a kérdésre, és a kereső sem tudja eldönteni, melyiket mutassa. A content consolidation ezt a szétaprózódást számolja fel.

Az összevonás lényege, hogy a jelek és a tartalom egy helyre kerüljenek. A külső linkek, a belső hivatkozások, a felhasználói viselkedés és a tartalom értéke eddig több URL között oszlott meg. Összevonás után mindez egy lapot erősít. Az olvasó is jobban jár: egy helyen kap teljes választ ahelyett, hogy három félig kész cikk között ugrálna.

Az összevonás a tartalmi karbantartás egyik ága, a content refresh és a content pruning mellett. A jelölteket jellemzően egy content audit témaszintű nézete mutatja meg, amikor kiderül, hogy egy kérdésre több lap is felel.

A legfontosabb fogalmak

Fogalom	Jelentés	Miért számít
Kannibalizáció	Több saját lap versenyez ugyanarra a keresési kérdésre	A kereső váltogatja őket, egyik sem erősödik meg
Céllap	Az a lap, amely az összevonás után megmarad	Ide kerül a tartalom és ide mutatnak az átirányítások
Forráslap	Az a lap, amelynek tartalma a céllapba kerül	Az URL-je átirányítást kap
Tartós átirányítás (301)	A régi URL-t véglegesen az újra irányítja	A linkek és látogatók a céllapra érkeznek
Kanonikus jelölés	Megadja, hogy több hasonló változat közül melyik az elsődleges	Akkor jó, ha a változatoknak elérhetőnek kell maradniuk

Összevonás és duplikált tartalom

Az összevonás és a duplicate content kezelése rokon, de nem azonos feladat. A duplikált tartalom jellemzően technikai eredetű: ugyanaz a szöveg több URL-en, paraméterek, nyomtatható változatok miatt. Ott a kanonikus jelölés vagy az átirányítás rendezi a helyzetet. Az összevonás tartalmi döntés: különböző szövegű, de ugyanarra a kérdésre felelő lapokból készül egy jobb lap, amely a legjobb részeket megőrzi, a többit elhagyja.

Hogyan működik?

Az összevonás a kereső szemszögéből egy egyszerűsítés. Ahol eddig több lap között kellett választania, most egy egyértelmű jelölt marad, amely a korábbi lapok jeleit is örökli. Az olvasó szemszögéből pedig egy teljesebb válasz, amelyben nem kell több lapot összeolvasni. Mindkét hatás ugyanabba az irányba mutat, és ezért az összevonás gyakran látványosabb eredményt hoz, mint egy-egy lap külön frissítése.

Hogyan ismered fel a jelölteket?

Search Console lekérdezésszinten. Ha egy kérdésre több saját URL is megjelenik, és a kereső időről időre váltogatja őket, az kannibalizációra utal.
Címek és fő kérdések összevetése. Az audit táblázatában témánként rendezve feltűnnek az azonos kérdésre felelő lapok.
Hasonló tartalom. Két cikk ugyanazokat a szakaszokat, példákat, tanácsokat tartalmazza, csak más sorrendben.
Belső linkek zavara. Az oldal különböző pontjai ugyanarra a témára más-más lapot linkelnek.

Mi történik az átirányítás után?

Amikor a kereső legközelebb meglátogatja a forráslapot, az átirányítást észleli, és idővel a céllapot kezdi mutatni a forráslap helyett. A forráslapra mutató külső linkek jelei jórészt a céllaphoz kerülnek, ha a két lap témája valóban közel áll egymáshoz. Ezért is fontos, hogy az összevonás csak valóban ugyanarról szóló lapok között történjen: egy témájában távoli céllapra irányított URL jeleit a kereső kevésbé veszi át.

Mikor nem kell összevonni?

Nem minden hasonló lap jelölt. Ha két lap ugyanarról a témáról szól, de más kérdésre felel, más szándékkal, akkor mindkettőnek megvan a helye. Egy fogalommagyarázat és egy lépésenkénti útmutató ugyanarról a témáról két külön lap lehet, ha a keresők mindkettőt külön keresik. A döntő kérdés nem a téma, hanem a keresési kérdés és a szándék. Ha a kereső ugyanarra a kérdésre mindkét lapot felváltva mutatja, az erős jel arra, hogy egy lapnak kellene lennie. Ha más-más kérdésekre jelennek meg, valószínűleg jó, hogy külön vannak.

Az összevonás menete

Csoport kijelölése. Melyik lapok felelnek ugyanarra a kérdésre?
Céllap kiválasztása. Jellemzően az, amelynek a legtöbb forgalma, legtöbb külső linkje van, vagy amelynek URL-je a legjobban illik a témához.
Tartalmi leltár. Minden forráslapról kigyűjtöd, mi az, ami a céllapban nincs benne: szakaszok, példák, képek, adatok.
Az új szöveg megírása. Nem egymás után másolod a szövegeket, hanem egy új szerkezetet építesz, amelybe a legjobb részek bekerülnek.
Átirányítások beállítása. Minden forráslap tartós átirányítást kap a céllapra.
Belső linkek frissítése. Az oldalon minden link közvetlenül a céllapra mutasson.
Visszamérés. Néhány hét után ellenőrzöd a céllap teljesítményét és az átirányítások működését.

Fő módszerek

Az összevonásnak több formája van, és a helyzet dönti el, melyik illik. A leggyakoribb a teljes összevonás átirányítással, de vannak esetek, amikor a lapoknak elérhetőnek kell maradniuk, vagy amikor csak egy részük érintett.

Az összevonás típusai

Típus	Mit csinálsz	Mikor jó
Teljes összevonás átirányítással	A forráslapok tartalma a céllapba kerül, az URL-jük 301-et kap	A lapok ugyanarra a kérdésre felelnek, és nincs okuk külön létezni
Összevonás kanonikus jelöléssel	A változatok elérhetők maradnak, de az elsődleges lapra mutatnak	A változatoknak funkciója van, például szűrés vagy nyomtatás
Részleges összevonás	Egy lap egy szakaszát viszed át egy másikba, a forráslap megmarad	A forráslapnak saját fő kérdése van, csak egy része ismétlődik
Új céllap létrehozása	Egyik régi URL sem jó, ezért új, jobban illeszkedő lap készül	Ritkán indokolt, csak ha a régi URL-ek félrevezetők

Döntési szabály: melyik legyen a céllap?

Először a külső linkek. Amelyik lapra a legtöbb megbízható külső link mutat, az általában a céllap, mert így a legkevesebb jel megy át átirányításon.
Utána a forgalom. Ha a linkek között nincs érdemi különbség, a több kattintást hozó lap marad.
Az URL illeszkedése. Ha egy URL évszámot, régi terméknevet vagy félrevezető kifejezést tartalmaz, az a céllap szerepére kevésbé alkalmas.
A tartalom minősége másodlagos. A szöveget úgyis átírod, ezért a céllap kiválasztásánál az URL jelei fontosabbak, mint a jelenlegi szöveg.

Hogyan írd meg az összevont lapot?

A leggyakoribb hiba, hogy az összevont lap a forráslapok egymás után másolt szövegéből áll. Ez hosszú, ismétlődő és rendezetlen lapot eredményez. A helyes út az, hogy a fő kérdésből indulsz ki, és új vázlatot készítesz: rövid válasz, alapfogalmak, lépések vagy szempontok, példák, gyakori hibák. Ebbe a vázlatba illeszted be a forráslapok legjobb elemeit, és ami ismétlődik, azt egyszer, a legjobb változatában tartod meg. Az összevonás jó alkalom arra is, hogy a lap valami újat is kapjon, erről az information gain útmutató ad részletes szempontokat.

Kidolgozott példa: három blogcikk egy témára

Egy szolgáltató blogján három cikk szólt lényegében ugyanarról: hogyan válasszon valaki megfelelő szolgáltatási csomagot. Az egyik egy régi, rövid bejegyzés volt, amelyre néhány partneroldal linkelt. A második hosszabb, de elavult árakkal és csomagnevekkel. A harmadik friss, de felszínes. A Search Console-ban a fő kérdésre hol az egyik, hol a másik jelent meg, egyik sem került az élmezőnybe.

A céllap a régi, linkekkel rendelkező bejegyzés URL-je lett. Az új szöveg a harmadik cikk friss szerkezetére épült, a második cikkből átkerült a részletes összehasonlító táblázat (frissített adatokkal), az elsőből pedig egy gyakorlati példa. A két másik URL tartós átirányítást kapott, az oldal belső linkjei a céllapra mutattak. A visszamérés során a céllap stabilan egy URL-ként jelent meg a fő kérdésre, és a kereső nem váltogatta többé a lapokat.

Gyakori hibák

Az összevonás akkor okoz kárt, ha a jeleket nem sikerül átvinni, vagy ha a céllap rosszabb lesz, mint a legjobb forráslap volt. Mindkettő elkerülhető gondos előkészítéssel.

Tartalmi hibák

Szövegek egymás után másolása. Az eredmény hosszú, ismétlődő, rendezetlen lap, amely rosszabb, mint bármelyik forrás.
Működő szakaszok elvesztése. Ha egy forráslap egy szakasza konkrét kérdésekre hozott forgalmat, és ez kimarad a céllapból, azzal együtt a forgalom is elveszhet.
Különböző szándékok összemosása. Ha egy definíciót és egy vásárlási összehasonlítást vonsz össze, egyik kérdésre sem lesz jó a lap.
A többlet elmaradása. Ha az összevont lap csak összefoglalja a korábbiakat, de semmi újat nem ad, a versenytársakhoz képest nem lesz erősebb.

Technikai hibák

Hiányzó átirányítás. A forráslapot törlöd, de nem irányítod át, így a linkjei és látogatói hibaoldalra érkeznek.
Átirányítási lánc. Egy korábban már átirányított URL az új forráslapra mutat, amely tovább irányít. Minden régi URL közvetlenül a céllapra mutasson.
Belső linkek hátrahagyása. Az oldal továbbra is a forráslapokra linkel, így minden kattintás átirányításon megy át.
Kanonikus jelölés ott, ahol átirányítás kellene. Ha a forráslapnak nincs önálló funkciója, a kanonikus jelölés csak félmegoldás, mert a kereső javaslatként kezeli.

Szervezési hibák

Az okot nem kezelik. Ha a tartalomtervezés nem ellenőrzi, van-e már lap egy kérdésre, néhány hónap múlva újra keletkeznek egymással versengő cikkek. Az összevonás mellé érdemes bevezetni egy szabályt: új lap csak akkor készül, ha a kérdésre még nincs saját lap. Ebben a content brief és a témakörtérkép segít.
A szerzők nincsenek bevonva. Ha a forráslapok különböző szerzőktől származnak, az összevonás előtt érdemes egyeztetni, kinek a neve szerepel a céllapon, és hogyan jelenik meg a közös munka.
Nincs nyilvántartás. Az átirányítások listája nélkül később nem lehet ellenőrizni, hová kerültek a régi URL-ek, és a következő összevonásnál könnyen láncok keletkeznek.

Ellenpélda: amikor az összevonás rontott a helyzeten

Egy oldalon egy általános témalapot és egy szűk, gyakorlati útmutatót vontak össze, mert a címük hasonló volt. A két lap valójában más kérdésekre felelt: az egyik azokat szolgálta, akik a témával ismerkednek, a másik azokat, akik egy konkrét feladatot akartak elvégezni. Az összevont lap mindkét csoportnak túl hosszú és túl szétszórt lett, és a gyakorlati kérdésre a korábbi pozíciót sem érte el. A javítás a lapok szétválasztása volt, ami több munkát jelentett, mint maga az összevonás. A tanulság: a hasonló cím nem elég, a keresési kérdést és a szándékot kell összevetni.

Tévhit: az összevont lap automatikusan összeadja a forgalmat

Gyakori elvárás, hogy ha három lap külön-külön valamennyi forgalmat hozott, az összevont lap ezek összegét fogja hozni. Ez nem így működik. A forráslapok egy része ugyanazokat a kereséseket osztotta meg, tehát a forgalmuk átfedésben volt. Az összevonás célja nem a forgalmak összeadása, hanem hogy egy erősebb lap jobb pozíciót érjen el a fő kérdésre, és ebből adódjon a több kattintás. Ha az összevont lap nem jobb, mint a legjobb forráslap volt, az összevonás nem hoz eredményt.

Mérés

Az összevonás sikerét a céllap teljesítménye és az átirányítások működése mutatja meg. Mivel a keresőnek fel kell térképeznie az átirányításokat és újra kell értékelnie a céllapot, az eredmények jellemzően néhány hét után kezdenek látszani.

A mérés mutatói

Mutató	Honnan	Mit mond
Hány saját URL jelenik meg a fő kérdésre	Search Console, lekérdezésszinten	Megszűnt-e a kannibalizáció
A céllap pozíciója a fő kérdésre	Search Console	Erősebb lett-e az összevont lap
A céllap kattintásai a forráslapok korábbi összegéhez képest	Search Console, előtte és utána	Megmaradt-e a forgalom, nőtt-e
Lekérdezések száma a céllapon	Search Console	A céllap több kérdésre felel-e, mint korábban
Átirányítások állapota	Crawler, szervernapló	Minden forrás közvetlenül a céllapra mutat-e

Az összevetés módja

Az összevonás előtt rögzítsd minden érintett lap adatait, azonos időszakra. Összevonás után a céllap adatait ezek összegéhez hasonlítsd, ne csak a céllap korábbi adataihoz, mert így látszik, hogy a forráslapok forgalma átkerült-e. Figyeld azokat a lekérdezéseket is, amelyek korábban a forráslapokra hoztak kattintást: megjelenik-e rájuk a céllap. Ha egy fontos lekérdezés elveszett, az arra utal, hogy a hozzá tartozó szakasz kimaradt az új szövegből.

Második példa: egy részleges összevonás

Egy útmutatókat közlő oldalon két lap foglalkozott ugyanazzal a beállítási lépéssel. Az egyik egy teljes útmutató volt, a másik egy rövid, csak erre a lépésre fókuszáló cikk. A Search Console szerint a rövid cikk a lépés nevére jelent meg, a teljes útmutató a tágabb kérdésre, de a lépés nevére is felbukkant. Mivel a rövid cikk egy konkrétabb kérdésre felelt, nem vonták össze teljesen. A teljes útmutatóban a lépés rövidebb lett, és linket kapott a részletes cikkre. A kereső ezután a lépés nevére következetesen a rövid cikket mutatta.

Ellenőrzőlista összevonás előtt és után

A csoport lapjai valóban ugyanarra a kérdésre, ugyanazzal a szándékkal felelnek.
A céllapot a linkek, a forgalom és az URL alapján választottad ki.
Kigyűjtötted a forráslapok forgalmat hozó szakaszait, és ezek bekerültek.
Az új szöveg saját szerkezetre épül, nem másolatok sorozata.
Minden forráslap közvetlen tartós átirányítást kapott a céllapra.
A belső linkek és a sitemap frissítve vannak.
Rögzítetted az érintett lapok előzetes adatait a visszaméréshez.