SEO eszközök és összehasonlítások

A SEO eszközök adatot adnak, nem döntést. Mindegyik becsléssel dolgozik, mert a keresőmotor belső adataihoz egyik sem jut hozzá, tehát ugyanarra a kérdésre két eszköz két számot ad, és egyik sem hamis. Az eszközválasztás ezért nem arról szól, melyik a pontosabb, hanem arról, melyik kérdésedre adnak egyáltalán használható választ.

Bevezetés

Az eszközökről szóló összehasonlítások többsége funkciólistákat állít egymás mellé, és abból próbál győztest kihozni. Ez azért félrevezető, mert a funkciók száma nem mond semmit arról, hogy a te munkádhoz mi kell, és mert a legtöbb eszköz ugyanazt a néhány alapdolgot tudja, csak más felületen.

Van egy fontosabb kérdés, amivel érdemes kezdeni: milyen adat van egyáltalán a birtokodban ingyen, és mit nem tudsz megszerezni nélküle. A saját keresőkonzolod pontos adatot ad arról, mire jelensz meg, és ez semmilyen fizetős eszközből nem pótolható. Amit viszont a saját adatod nem tud megmondani, az a versenytársakról szól, és oda kell külső eszköz.

Ebből következik a helyes sorrend: először a saját adataidat használd ki, és csak azután fizess olyanért, amit azok nem tudnak. A legtöbb korai eszközvásárlás azért nem térül meg, mert olyan kérdésre ad választ, amit a vásárló még nem tett fel.

Miért avul el minden eszköz-összehasonlítás

Az eszközökről szóló írásos összevetéseknek van egy szerkezeti problémájuk, amit érdemes kimondani, mielőtt bárki ilyet keres. A funkciók és az árak néhány hónap alatt változnak, tehát egy konkrét összehasonlítás pontosan azon a részén avul el, amiért elolvasnák.

Ami viszont nem avul el, az a módszer: hogy milyen kérdést tesz fel valaki, milyen adatkategóriába esik, becslés-e vagy mérés a válasz, és van-e rá ingyenes forrás. Ezek a szempontok évek óta ugyanazok, mert az adat természetéből jönnek, nem egy termék állapotából.

Ezért ez a lap szándékosan nem nevez meg konkrét termékeket és nem sorol árakat. Ha egy konkrét eszköz mai adataira van szükséged, azt a gyártó oldaláról érdemes megnézni, mert az az egyetlen forrás, ami biztosan aznapi. Amit itt találsz, az a döntés szerkezete, ami a konkrét adat mellé kell.

Kinek szól ez az oldal

Ez a lap annak szól, aki eszközt választ, vagy aki már használ egyet, és nem érti, miért mást mutat, mint a másik. Nem eszközrangsor: konkrét termékeket nem hasonlít össze funkciónként, mert az ilyen összevetés hónapok alatt elavul, és mert a döntés nem ott dől el.

Ha most indulsz, a fő fogalmak és a döntési útvonal a leghasznosabb, mert onnan kiderül, kell-e egyáltalán eszköz. Ha már használsz egyet, a módszertan és az adatértelmezés szakasz, mert ott derül ki, mit szabad kiolvasni a számokból, és mit nem.

Fő fogalmak

Négy fogalmat kell szétválasztani, mert ezek összemosása okozza a leggyakoribb rossz döntéseket, mind a vásárlásban, mind az adatok olvasásában.

Becslés és mérés

Ez a legfontosabb megkülönböztetés az egész témakörben. A mérés az, amikor egy adat a tényleges történésből származik: a saját keresőkonzolod megjelenései, a saját oldalstatisztikád. A becslés az, amikor egy eszköz közvetett jelekből következtet, mert a valódi adathoz nem jut hozzá.

Minden külső eszköz becsül, kivétel nélkül, mert a keresőmotor nem adja ki a keresési számokat. Ebből nem az következik, hogy az eszközök használhatatlanok, hanem az, hogy a számaikat nagyságrendként kell olvasni, nem darabszámként, és hogy két eszköz eltérő száma nem jelenti azt, hogy valamelyik hibás.

Miért tér el két eszköz ugyanarra a kérdésre

Ha megérted az eltérés okát, akkor nem fogod hibának olvasni. Négy különböző forrásból ered.

Az első a kérdéskészlet: minden eszköz a maga listáját kérdezi le rendszeresen, és amit nem kérdez, arról nem tud. Ezért van, hogy egy kifejezés az egyikben létezik, a másikban nincs. A második a mintavétel mérete és gyakorisága: a gyakrabban és több helyről mérő eszköz más képet ad.

A harmadik az összevonás: sok eszköz a hasonló jelentésű kifejezéseket egy sorba olvasztja, mások nem, tehát ugyanaz a kifejezés máshol kap nagyobb számot. A negyedik az időszak: a becslés jellemzően hosszabb időszak átlaga, és az átlagolt hónapok száma eszközről eszközre más.

Ebből a négy okból következik a legfontosabb gyakorlati szabály: válassz egy eszközt, és következetesen azt használd. A pontosság nem lesz jobb, viszont az összehasonlíthatóság igen, és ismétlődő mérésnél az utóbbi ér többet.

Saját adat és külső adat

A saját adat pontos, de csak rólad szól, és csak arról, ami már megtörtént. A külső adat pontatlan, viszont a versenytársakról is szól, és olyan témákról is, amiben még nem vagy jelen. A kettő nem helyettesíti egymást, és a legtöbb hiba abból jön, hogy az egyiket a másik helyett használják.

Amire a saját adat a jobb forrás. Mire jelensz meg, mit kattintanak, mely lapod hogyan teljesít, milyen ritka kereséseken vagy ott. Ezekre külső eszköz nem kell.
Amire külső eszköz kell. Mit fed le egy versenytárs, milyen hivatkozások mutatnak rá, milyen témákban erős, és mi az, amiben te nem vagy jelen.
Amire egyik sem elég. Hogy egy téma megérdemel-e tartalmat a te üzletedben. Ez üzleti döntés, és az eszköz csak bemenetet ad hozzá.

Adatkategóriák

A harmadik fogalom az adat fajtája, mert az eszközök nem egyformán erősek mindegyikben. Négy nagy kategória van: a kereslet és a kifejezések, a hivatkozások, a technikai átvizsgálás, és a rangsorkövetés. Egy eszköz jellemzően egy vagy két kategóriában erős, a többiben csak jelen van, és az összehasonlításnak ezen a szinten van értelme, nem funkciónként.

Az adat frissessége

A negyedik fogalom, amit a legkevesebbet vizsgálnak: mikori az adat. Egy hivatkozási adatbázis akkor is tartalmazhat régen megszűnt hivatkozásokat, ha az eszköz felülete frissnek látszik, és egy keresési becslés jellemzően hosszú időszak átlaga. Ez nem hiba, viszont azt jelenti, hogy az eszköz kimenete nem a mai állapot, és az időérzékeny kérdéseknél ezt figyelembe kell venni.

Fő részterületek

Az eszközök hat feladatra oszlanak. A sorrend azt követi, hogy melyikhez van leginkább szükség külső eszközre: a lista elején az áll, amit a saját adatod nem tud megmondani.

Versenytárs-elemzés

Ez az egyetlen terület, ahol külső eszköz nélkül gyakorlatilag vakon állsz, mert a versenytársakról nincs saját adatod. Itt az eszköz értéke a legnagyobb, és itt éri meg leginkább fizetni. Az adat pontatlansága ezen a területen kevesebbet számít, mert jellemzően összehasonlítást végzel, nem darabszámot olvasol.

Hivatkozási adatok

A másik terület, amihez saját forrás nincs: hogy kik hivatkoznak rád és a versenytársaidra. Az eszközök itt saját feltérképezésre támaszkodnak, tehát a lefedésük különbözik, és ez az a kategória, ahol két eszköz között a legnagyobb eltérések vannak. Ezért ha ez a fő kérdésed, a lefedés a választás szempontja, nem a felület.

Kereslet és kifejezések

Itt az eszközök becslést adnak, és a becslések eltérnek. A gyakorlatban a sorrend használhatóbb, mint a szám: hogy melyik kifejezést keresik többen, arra az eszközök nagyjából egyetértenek, arra viszont nem, hogy mennyien. Ez a kategória az, ahol a legkönnyebb túl sokat kiolvasni az adatból.

Technikai átvizsgálás

Ez a kategória kilóg a többi közül, mert itt nincs becslés: az eszköz végigmegy az oldaladon, és megnézi, mit talál. Az eredmény tehát mérés, nem becslés, és a különbség az eszközök között nem a pontosságban van, hanem abban, mennyit vizsgálnak és hogyan rangsorolják a talált hibákat.

Rangsorkövetés

A pozíciók követése önálló kategória, és itt van a legtöbb félreértés. A pozíció nem egyetlen szám: helytől, eszköztől és időponttól függ. Ezért a rangsorkövetés értelmes használata nem az, hogy megtudod a pozíciódat, hanem hogy ugyanazzal a módszerrel követed az irányt.

Jelentéskészítés

Az utolsó kategória nem elemzés, hanem munkaszervezés: az adatok összeszedése és átadható formába rendezése. Ez időt takarít meg, viszont semmilyen új tudást nem ad, ezért a döntésben a legutolsó szempont. Aki a jelentések szépsége alapján választ eszközt, a legdrágább szempontot teszi előre.

Melyik kategóriára érdemes fizetni

A hat feladat közül csak kettőnél van olyan helyzet, hogy nincs helyettesítő forrás: a versenytárs-elemzésnél és a hivatkozási adatoknál. Ezért ha szűkös a keret, ezekre érdemes fordítani, és a többit ingyenes vagy saját forrásból megoldani.

A kereslet és a kifejezések kategóriában a kereső saját kiegészítései és a saját konzolod együtt meglepően messzire elvisznek, különösen az induló szakaszban. A technikai átvizsgálásra több ingyenes eszköz is van, és az alapvető hibákat ezek is megtalálják. A rangsorkövetés pedig részben pótolható a konzol átlagos pozíció adatával, ami ugyan kevésbé részletes, viszont a saját közönségedről szól.

A jelentéskészítés az egyetlen kategória, ahol a fizetés tisztán időmegtakarítás. Ez lehet jó döntés, ha sok ügyfélnek vagy sok oldalról kell rendszeresen jelentened, és értelmetlen, ha egyetlen oldalt kezelsz.

Módszertan

Az eszközválasztás két lépésre bomlik, és a második gyakran feleslegessé teszi az elsőt: előbb eldöntöd, milyen kérdésre kell válasz, aztán megnézed, hogy erre van-e már ingyenes forrásod.

Kidolgozott példa: mikor nem kell eszköz

Egy induló oldal üzemeltetője fizetős eszközt akar vásárolni, mert kulcsszókutatáshoz kell neki. Az első kérdés nem az, melyiket, hanem hogy mire fogja használni az adatot.

Kiderül, hogy a tervben tizenöt lap szerepel, és a témák már megvannak, a szakmai tudásból. Amit az eszköztől várt, az a megerősítés: hogy ezekre valóban keresnek. Ez viszont eldönthető eszköz nélkül is, a kereső automatikus kiegészítéséből és a kapcsolódó keresésekből, mert azok valódi keresésekből épülnek.

A döntés ezért az lett, hogy az első tizenöt lap eszköz nélkül készül el, és a keresőkonzol adatai alapján derül ki, mi működik. Az eszközvásárlás arra a pillanatra tolódott, amikor a versenytársak készletét kell megnézni, mert arra tényleg nincs más forrás.

A példa tanulsága nem az, hogy az eszközök feleslegesek, hanem hogy az induló szakaszban a legdrágább adat a legkevésbé szükséges. A versenytárs-elemzésnek akkor van értelme, amikor már van mihez hasonlítani.

Kidolgozott példa: két eszköz eltérő száma

Egy kifejezésre az egyik eszköz jelentősen nagyobb keresési számot ír, mint a másik. A szokásos reakció annak keresése, melyik a pontos. Ez zsákutca, mert egyik sem méri, mindkettő becsül, más forrásból.

A használható eljárás három lépés. Először: a két eszköz közül egyet választasz, és következetesen azt használod, mert a sorrend és a nagyságrend így összehasonlítható marad. Másodszor: a becslést nem darabszámként olvasod, hanem sávként, tehát csak azt a kérdést teszed fel, amire a becslés válaszolni tud. Harmadszor: ha a döntés tényleg a konkrét számon áll, akkor nem eszközt cserélsz, hanem más módszert választasz.

Ez a harmadik pont a lényeg. Ha egy döntés annyira érzékeny a keresési számra, hogy két becslés között elmozdul, akkor a döntés nem elég robusztus, és nem az eszközzel van a probléma.

Kérdés	Kell hozzá külső eszköz?	Elsődleges forrás
Mire jelenek meg ma?	Nem	Keresőkonzol
Melyik lapom teljesít hogyan?	Nem	Keresőkonzol, oldalstatisztika
Keresik-e ezt a kifejezést?	Nem feltétlenül	Kereső kiegészítései
Mennyien keresik pontosan?	Igen, de csak becslést ad	Kulcsszókutató eszköz
Mit fed le a versenytárs?	Igen	Versenytárs-elemző eszköz
Kik hivatkoznak rá?	Igen	Hivatkozási adatbázis
Milyen technikai hiba van az oldalon?	Segít, de nem becslés	Átvizsgáló eszköz

Döntési szabály

Eszközt akkor vásárolj, ha meg tudod nevezni azt a konkrét kérdést, amire a saját adataidból nem tudsz válaszolni, és amire a válasz megváltoztatná egy döntésedet. Ha a kérdés az, hogy mire jelensz meg, vagy hogy melyik lapod hogyan teljesít, akkor nem kell fizetni, mert ez a keresőkonzolban megvan. Ha a kérdés a versenytársakról vagy a hivatkozásokról szól, akkor kell, mert arra nincs más forrás.

Ellenőrzőlista eszközválasztás előtt

Fel tudod írni egy mondatban, milyen kérdésre kell válasz?
Megnézted, hogy erre a keresőkonzol vagy az oldalstatisztika nem ad-e választ?
A kérdés a négy adatkategória közül melyikbe esik?
Az eszköz abban a kategóriában erős, nem csak jelen van benne?
Tudod, hogy az adott adat becslés-e vagy mérés?
Van olyan döntésed, ami az adat hatására tényleg megváltozna?
Az adat frissessége megfelel a kérdés időérzékenységének?
Ki fogja használni, és van rá heti ideje?

Gyakori hibák

Eszköz kérdés előtt. A vásárlás megtörténik, aztán derül ki, mire kellene. A legtöbb kihasználatlan előfizetés így születik.
A becslés darabszámként olvasása. A keresési szám tervbe kerül konkrét értékként, és arra épül a várható forgalom. Ez kitalált szám lesz, akkor is, ha eszközből jött.
Eszközök egymásnak ellentmondásának hibaként kezelése. Két becslés eltér, és ebből valaki arra jut, hogy az egyik eszköz rossz. Az eltérés a módszerből jön, nem hibából.
A saját adat kihagyása. A munka teljes egészében külső eszközből folyik, miközben a pontos adat ingyen ott van a keresőkonzolban.
Eszközcsere a mérés közepén. A pozíciókövetés eszköze megváltozik, és a régi számokat az újakkal hasonlítják. Ez nem összehasonlítás, csak két különböző mérés.
Funkciólista szerinti választás. A több funkció győz, holott a kérdésed egyetlen kategóriába esik, és ott lehet, hogy a kevesebb funkciós eszköz erősebb.
A jelentéskészítés túlértékelése. Az eszköz kiválasztása azon áll, milyen szép kimutatást ad. Ez időmegtakarítás, nem tudás, tehát a legutolsó szempont.

Mennyi idő ez a döntés

A kérdés megfogalmazása és a saját források átnézése egy óra. Ha ezután is kell eszköz, akkor a próbaidőszak alatt egyetlen konkrét kérdést tegyél fel neki, és nézd meg, választ ad-e rá. Ez a próba többet mond, mint bármelyik összehasonlító táblázat, mert a te kérdéseden méri az eszközt, nem általánosan.

Kapcsolódó clusterek

Az egyes eszközkategóriák részletes tárgyalása önálló útmutatókba tartozik. Ami az adatok értelmezéséhez kell, az a kulcsszókutatás pillérben van.

Döntési útvonal

Az alábbi kérdések sorban megválaszolva megadják, kell-e eszköz, és ha igen, milyen kategóriából.

Van már forgalmad a keresőből?

Ha igen, akkor a keresőkonzol az elsődleges forrásod, és onnan indulj. Ott pontos adat van arról, mire jelensz meg, és jellemzően sokkal több kifejezésről, mint amit bármelyik külső eszköz látni fog. Külső eszköz akkor kell, ha ezen túl akarsz nézni.

Új oldal, nulla adat?

Akkor a saját adatod még nincs, viszont a legdrágább eszközök sem segítenek sokat, mert a kérdés nem az, mit fed le a versenytárs, hanem hogy egyáltalán mit írj meg. Ebben a szakaszban a kereső kiegészítései és a szakmai tudásod többet adnak, mint egy előfizetés.

A kérdésed a versenytársakról szól?

Akkor kell eszköz, és ez az a helyzet, ahol a legtisztább a megtérülés, mert nincs helyettesítő forrás. A választás szempontja itt nem a felület, hanem hogy az adott eszköz a te piacodon mennyit látni: kisebb nyelvterületen az eszközök lefedése érezhetően különbözik.

A kérdésed a hivatkozásokról szól?

Akkor szintén kell, és itt a lefedés a döntő szempont. Érdemes próbaidőszakban ugyanazt a domaint megnézni két eszközben, és összevetni, mennyit találnak. Ez a próba néhány perc, és többet mond, mint bármelyik funkciólista.

Kisebb nyelvterületen dolgozol?

Ez a szempont a nemzetközi összehasonlításokból rendszeresen kimarad, mégis ez lehet a döntő. Az eszközök lefedése nyelvterületenként eltér, és ami egy nagy nyelven kimerítő adatot ad, az egy kisebb nyelven jelentősen hiányosabb lehet. Ezért egy külföldi összehasonlítás sorrendje nem vihető át.

A próba egyszerű, és néhány percbe kerül: a próbaidőszak alatt nézd meg ugyanazt a saját domaint és egy versenytársat mindkét eszközben, és vesd össze, mennyi kifejezést és mennyi hivatkozást találnak. Ez a te piacodon mér, nem általánosan, tehát a válasza rád érvényes.

Több eszközt használsz párhuzamosan?

Akkor a legfontosabb szabály a következetesség: minden ismétlődő méréshez ugyanazt az eszközt használd, és jegyezd fel, melyiket. Két eszköz adatát egyetlen kimutatásban összekeverni akkor is hibás, ha mindkettő jó, mert a kapott változás részben az eszközök különbségéből jön.

Van eszközöd, de nem használod?

Ez a leggyakoribb, és a válasz nem eszközcsere. Írd fel, milyen kérdésre vásároltad, és nézd meg, felteszed-e még azt a kérdést. Ha nem, akkor az előfizetés lemondható, és ez is eredmény. Ha igen, akkor nem az eszköz hiányzik, hanem a rendszeres idő, amiben megnézed.

Összefoglalás

A SEO eszközök becslést adnak, nem mérést, kivéve a technikai átvizsgálást. Ebből következik, hogy a számaikat nagyságrendként kell olvasni, és hogy két eszköz eltérő értéke nem hiba, hanem a módszerek különbsége. Aki pontosságot keres ott, ahol becslés van, rossz kérdést tesz fel.

A gyakorlati lényeg három pontban. Először: a saját keresőkonzolod pontos adatot ad arról, mire jelensz meg, és ezt semmilyen fizetős eszköz nem pótolja, tehát onnan kell indulni. Másodszor: külső eszköz oda kell, ahol nincs saját forrás, tehát a versenytársakhoz és a hivatkozásokhoz. Harmadszor: a döntés nem funkciólistán áll, hanem egyetlen kérdésen, amit fel tudsz írni egy mondatban.

Ha egy dolgot érdemes megjegyezni, akkor az a sorrend: előbb a kérdés, utána az eszköz. Fordítva a kimondatlanul kihasználatlan előfizetés a legszokásosabb kimenet, és az sem az eszköz hibája.

Egy gyakorlati megjegyzés a próbaidőszakokhoz. Ne általánosan próbálgasd az eszközt, mert akkor a felület kényelme fog dönteni, ami a legkevésbé fontos szempont. Írj fel előre két konkrét kérdést a saját munkádból, és a próbaidőszak alatt csak arra a kettőre keress választ. Ha megkapod, az eszköz jó neked, ha nem, akkor a többi funkció nem számít.

Végül egy figyelmeztetés, ami minden eszköznél érvényes: az adat nem hoz döntést. Egy kimutatás megmutathatja, hogy egy téma nagy keresletű és a versenytársak lefedték, de azt, hogy neked érdemes-e belépni, csak a saját üzleti helyzetedből lehet megválaszolni. Az eszközök épp ezt a lépést nem tudják elvégezni, és a leggyakoribb csalódás abból jön, hogy valaki mégis ezt várta tőlük.