Keyword difficulty: teljes útmutató

A keyword difficulty egy becsült pontszám arról, mennyire nehéz bejutni egy adott kifejezés találati oldalának első helyeire. Jellemzően nullától százig terjedő skálán mozog, és túlnyomórészt a jelenlegi első oldal hivatkozási profiljából számolódik. Fontos korlátja, hogy a tartalom minőségét és a saját helyzetünket nem veszi figyelembe.

Alapfogalmak

A keyword difficulty magyarul kulcsszó-nehézség, a szakmai köznyelvben viszont az angol alak vagy a rövidített változat terjedt el. Bármelyiket használod, ugyanarról a dologról van szó: egy eszköz által számolt pontszámról, ami a verseny erősségét próbálja egyetlen számba sűríteni.

Miből számolódik

A pontos képlet eszközönként eltér és üzleti titok, de a fő összetevő majdnem minden esetben ugyanaz: a jelenlegi első oldalon álló találatokra mutató külső hivatkozások mennyisége és minősége. Ehhez jön néhány további tényező, például a domainek általános erőssége vagy a kifejezés keresettsége.

Ebből következik a legfontosabb tulajdonsága: a pontszám a JELENLEGI állapotot írja le, nem a témát. Ha holnap az első oldal összetétele megváltozik, a pontszám is változik, anélkül hogy a téma bármit változott volna.

Mit NEM tartalmaz

Három dolgot nem néz, és mindhárom döntő lehet:

A tartalom minőségét. Ha az első oldalon tíz erős hivatkozási profilú, de gyenge, elavult szöveg áll, a pontszám magas lesz, holott a valódi esély jó.
A saját helyzetünket. Ugyanaz a pontszám mást jelent egy új oldalnak és egy olyannak, ami a témakörben már évek óta jelen van.
A találati oldal szerkezetét. Nem veszi figyelembe, hány nem organikus blokk áll a lista fölött, pedig ez dönti el, mennyit ér egy helyezés.

Miért egyetlen szám

A pontszám létjogosultsága az, hogy nagy listákat kell gyorsan rendezni. Ha valakinek négyszáz kifejezése van, és mindegyikhez kézzel kellene megnéznie a találati oldalt, az napokat venne igénybe. Egyetlen szám ezt percekre rövidíti, cserébe elvész minden részlet.

Ez a csere tudatos, és önmagában rendben van. A baj akkor kezdődik, ha elfelejtjük, hogy cseréltünk: a szám úgy kezd viselkedni a tervekben, mintha mérés lenne, és nem egy tömörítés, amiből kimaradt a lényeg.

Mit jelent a magas és az alacsony érték

Érdemes durva sávokban gondolkodni, nem pontos számokban. Alacsony érték jellemzően azt jelenti, hogy az első oldalon nincsenek erős hivatkozási profilú szereplők. Ez lehetőség, de nem garancia: előfordul, hogy azért nincs ott senki erős, mert a témában nincs is mit keresni.

Magas érték azt jelenti, hogy az első oldalon erős szereplők állnak. Ez rossz hír, de nem végzetes: ha ezek a szereplők nem a KIFEJEZÉSRE erősek, csak általában, akkor egy pontosabb, célzottabb tartalom mégis bejuthat. Pont ezért nem szabad a szám alapján automatikusan kizárni.

Hogyan működik?

A pontszám egy modell kimenete, nem mérés. Ahhoz, hogy helyesen használjuk, érdemes tudni, mit csinál a modell, és hol romlik el.

A skála nem lineáris

A nulla és száz közötti skála megtévesztő, mert egyenletes beosztást sugall. A valóságban a felső tartományban sokkal nagyobbak a tényleges különbségek, mint az alsóban. Egy nyolcvanas és egy kilencvenes érték között hatalmas szakadék van, egy húszas és egy harmincas között alig valami.

Emiatt a pontszámokat nem érdemes kivonni egymásból, és átlagolni sem. Amit lehet velük csinálni, az a sorrendbe rendezés és a durva sávokba sorolás.

Eszközönként eltér

Ugyanarra a kifejezésre két eszköz gyakran húsz-harminc pontos eltérést mutat. Ez nem hiba: más adatbázisból dolgoznak, más hivatkozásokat ismernek, és más képlettel számolnak. A következmény ugyanaz, mint a keresettségnél: egy eszközön belül hasonlíts, két különböző forrás számait ne tedd egy táblázatba.

Miért a hivatkozásokra épül

A hivatkozási profil azért került a képlet középpontjába, mert ez az egyetlen olyan jellemző, amit kívülről, nagy tömegben, megbízhatóan meg lehet mérni. A tartalom minőségét nem lehet számmal kifejezni, a felhasználói elégedettséget pedig kívülről egyáltalán nem látni.

Vagyis a képlet nem azért nézi a hivatkozásokat, mert azok a legfontosabbak, hanem mert azok mérhetők. Ez fontos különbség, és ebből ered a pontszám legnagyobb vaksága: egy tartalmilag gyenge, de sok hivatkozással rendelkező első oldal magas pontszámot kap, holott könnyen megverhető.

A leggyakoribb eltéréses eset

Van egy visszatérő helyzet, amiben a pontszám rendszeresen félrevezet: amikor az első oldalon nem célzott tartalmak állnak. Például egy nagy, általános portál egy régi cikke, ami érintőlegesen foglalkozik a témával, de a portál egésze erős.

Ilyenkor a pontszám magas lesz, mert a hivatkozási profil erős. A valóság viszont az, hogy ezek a találatok nem a kifejezésre készültek, és egy pontosan arra írt, alapos tartalom rendszeresen eléjük tud kerülni. Ezt a helyzetet semmilyen szám nem mutatja meg, csak a találati oldal megnézése.

Fő módszerek

A helyes használat egyetlen mondatban: a pontszám a szűrés első lépése, nem az utolsó.

A kétlépcsős eljárás

Durva szűrés a pontszámmal. Négyszáz kifejezésből kiemeled azt a nyolcvanat, ami a saját sávodba esik. Ez gépies munka, és percek alatt megvan.
Kézi ellenőrzés a találati oldalon. A nyolcvanból a felső húsznál megnézed, mi áll valójában az első oldalon. Ez viszi az időt, és ez hozza a döntést.

A második lépés az, amit a legtöbben kihagynak, pedig ott derül ki minden lényeges. Tizenöt perc nézelődés többet mond, mint bármelyik pontszám.

Mit nézz a találati oldalon

Hány találat foglalkozik ténylegesen a kifejezéssel, és hány csak érintőlegesen
Milyen régiek a tartalmak
Van-e olyan hely, amit fórum, gyűjtőoldal vagy gyenge szöveg foglal el
Hány nem organikus blokk áll a lista fölött

Döntési szabály

A pontszám csak azt mondja meg, hogy egy kifejezés bekerül-e a megnézendők közé. Hogy megcsináljuk-e, azt a találati oldal és az üzleti érték dönti el. Ha a pontszám magas, de az első oldalon gyenge, régi tartalmak állnak, a pontszámnak nincs igaza.

Kidolgozott példa

Egy szerszámokat forgalmazó webshop két kifejezés között választ. Mindkettő hasonló keresettségű, az egyik nehézségi pontszáma hatvanöt, a másiké harmincöt.

A pontszám alapján a másodikat kellene választani. A találati oldalak viszont mást mutatnak. A hatvanötösön négy célzott, de öt-hat éves összehasonlító cikk áll, amiket azóta nem frissítettek, és egy fórumtéma. A harmincötösön három friss, alapos, kifejezetten erre a témára írt útmutató áll, mindhárom az elmúlt évből.

A valós helyzet tehát fordított. A magasabb pontszámú kifejezésnél a tartalmak avultak, és egy mai, alapos anyag esélyes. Az alacsonyabb pontszámúnál friss, jó tartalmak állnak, és azokat megverni sokkal nehezebb, bármit is mond a szám.

A tanulság nem az, hogy a pontszám haszontalan. Az, hogy a pontszám a HIVATKOZÁSOKAT mérte, és mindkét esetben helyesen. Csak nem azt mérte, ami a döntést eldönti.

Ellenőrzőlista a használatához

Tudom, melyik eszközből származik, és csak azon belül rendezek vele
Nem szűrök automatikusan küszöbérték szerint
A felső húsz jelölt találati oldalát kézzel megnéztem
Feljegyeztem, milyen régiek az első oldal tartalmai
A döntés indoka nem a pontszám, hanem amit a találati oldalon láttam

Gyakori hibák

A pontszámot ténynek venni. Modell-kimenet, eszközönként eltér.
Küszöbérték szerint automatikusan szűrni. Ezzel jó lehetőségek is kiesnek.
Átlagolni vagy kivonni. A skála nem lineáris, tehát ezek a műveletek értelmetlenek.
A saját helyzet figyelmen kívül hagyása. Ugyanaz a szám mást jelent két különböző oldalnak.

A többi hiba, részletesebben

Az átlagolás és a kivonás. Gyakori, hogy egy jelentésben szerepel a célzott kifejezések átlagos nehézsége, vagy hogy valaki azt mondja, ez a kifejezés tíz ponttal könnyebb a másiknál. Mivel a skála nem lineáris, mindkét művelet értelmetlen: a felső tartományban tíz pont óriási különbség, az alsóban szinte semmi. Az egyetlen értelmes használat a sorrend és a durva sáv.

A saját helyzet figyelmen kívül hagyása. Ugyanaz a hatvanas érték mást jelent egy fél éves oldalnak és egy olyannak, ami a témakörben tíz éve dolgozik. A pontszám erről semmit nem tud, mert nem ismeri, ki nézi. Ezért érdemes a saját sávodat egyszer megállapítani: nézd meg, milyen pontszámú kifejezéseken állsz már most az első oldalon, és az lesz a reális tartományod. Ez néhány perc munka, és utána minden pontszám értelmezhető lesz.

Amikor a pontszám mégis elég

Van egy helyzet, amikor a kézi ellenőrzés elhagyható: amikor a lista annyira nagy, hogy a felső sávot amúgy sem érjük el belátható időn belül. Egy új oldalnál, ahol minden kifejezés nehéz, a pontszám önmagában is helyesen rendez, mert a sorrend végén álló tételekhez úgysem jutunk el.

Ilyenkor a pontszám nem döntést hoz, hanem időt spórol: megmondja, hol kezdjük a kézi munkát. Ez a helyes viszony hozzá, és minden más használat ebből vezethető le.

A küszöbszűrés, részletesebben

A leggyakoribb használati mód az, hogy valaki kiválaszt egy határt, és minden e feletti kifejezést kiszűr a listából. Ez kényelmes és gyors, és pontosan azokat a lehetőségeket dobja el, amik a legtöbbet érhetik.

Két okból. Az első, hogy a magas pontszám gyakran avult tartalmakat takar, ahogy a fenti példa mutatja. A második, hogy a határ megválasztása önkényes: nincs olyan szám, ami alatt könnyű és felette lehetetlen, mert a pontszám a saját helyzetünket nem ismeri.

Ha mindenképpen szűrni kell a lista mérete miatt, a helyes megoldás nem a kizárás, hanem a sorrend: a magasabb pontszámú tételek hátrébb kerülnek a megnézendők között, de nem tűnnek el. Így ha az első húsz átnézése után kiderül, hogy a témában általában avultak a tartalmak, vissza lehet nyúlni a listában.

Mérés

A nehézségi pontszám nem a te oldalad mutatója, ezért a munkádat nem méri. Amit mérni lehet, az az, hogy a becslés mennyire vált be nálad.

Ez a megkülönböztetés ugyanaz, mint a becsült keresettségnél: egy olyan számot, ami akkor sem változik, ha mi bármit csinálunk, nem lehet a munkánk mércéjének használni. A nehézségi pontszám a piacot írja le, nem a teljesítményünket.

Utólagos ellenőrzés

Fél évvel a munka után vesd össze, hogy a megcélzott kifejezéseknél milyen pontszám állt a tervben, és valójában hova jutottál. Ebből kiderül, hogy a te témádban az eszköz általában felfelé vagy lefelé téved.

Enélkül a pontszám olyan számmá válik, amit mindenki felír a tervbe, de senki nem ellenőriz vissza, és így sosem derül ki, hogy egyáltalán használható-e az adott piacon.

Mit érdemes feljegyezni a döntés pillanatában

Az utólagos ellenőrzés csak akkor működik, ha van mihez képest mérni. Ezért a tervben minden megcélzott kifejezés mellé érdemes három dolgot rögzíteni: a pontszámot, az akkori első oldal rövid jellemzését, és a dátumot.

Fél évvel később ebből pontosan látszik, hogy a becslés jól mért-e, vagy csak szerencsénk volt. Enélkül csak annyit tudunk, hogy sikerült vagy nem sikerült, azt viszont nem, hogy miért, és a következő döntés ugyanolyan találgatás lesz.

Mennyi idő után értékelj

A becslés beválását nem lehet néhány hét alatt megítélni, mert a bejutás maga is hónapokat vesz igénybe. Reális időtáv a fél év, és azon belül is érdemes külön nézni a két esetet: ahol bejutottál, és ahol nem.

Ahol bejutottál, ott az érdekes kérdés az, hogy mennyivel könnyebben ment a vártnál. Ahol nem, ott pedig az, hogy egyáltalán elindult-e valami: ha az oldal megjelenik, csak hátul, az más helyzet, mint ha egyáltalán nem látszik. Az első esetben a becslés nagyjából jó volt, csak több idő kell. A másodikban jellemzően nem a nehézség volt a gond, hanem a formátum vagy a szándék.

Amit a mérésből tanulhatsz

Az adott témában az eszköz felfelé vagy lefelé téved
Melyik sávban volt a legtöbb sikeres belépésed
Volt-e olyan magas pontszámú kifejezés, amit mégis megszereztél, és miért

A harmadik pont a leghasznosabb. Ha találsz ilyet, jellemzően kiderül belőle egy mintázat: például hogy a témádban a régi, nem célzott tartalmak könnyen megverhetők. Ez a mintázat a következő évre szóló tervezés alapja lehet, és sokkal többet ér, mint bármilyen pontszám.

Kapcsolódó részletes útmutatók

Short-tail kulcsszavak: teljes útmutató