SEO-barát URL: teljes útmutató

A SEO-barát URL rövid, olvasható, és a lap tárgyát nevezi meg, nem a rendszer belső azonosítóit. Magyar oldalon külön kérdés az ékezet: az URL-be ékezet nélküli, kisbetűs alak való, mert az ékezetes karakter a másolás és megosztás során gépi kódra változik. Az URL a legdrágábban javítható on-page elem, ezért elsőre kell jól eldönteni.

Alapfogalmak

Az URL három részre osztható abból a szempontból, hogy mennyire tudsz vele dolgozni. A tartománynév adott, és csak nagy döntéssel változtatható. Az útvonal, tehát a per jelekkel tagolt rész, a te szerkesztésed. A lezáró rész, a lap saját neve az útvonal végén, a legkonkrétabb döntés, és jellemzően ezt hívják slugnak.

A magyar nyelvű oldalakon van egy negyedik szempont, ami az angol nyelvű útmutatókból hiányzik, és ezért gyakran kimarad: a karakterkészlet.

Ékezetes karakter az URL-ben. Technikailag megengedett, a böngésző címsorában olvashatóan is megjelenhet. Amikor viszont az URL-t valaki kimásolja és beilleszti, jellemzően gépi kódolt alakra vált, és olvashatatlan karaktersorrá esik szét.
Kisbetű és nagybetű. Az útvonal egyes kiszolgálókon különbözik kis- és nagybetű szerint, tehát két különböző lap lehet. Ezért az egységes kisbetűs írás nem stílus, hanem hibamegelőzés.
Szóelválasztás. A kötőjel a szokásos és jól olvasható megoldás. Az aláhúzás és a szóköz helyett használt gépi kód egyaránt rontja az olvashatóságot.

Hossz, és mi számít hosszúnak

Az URL hosszára nincs olyan határ, ami alatt jó és felette rossz. Ami valóban számít, az kétféle gyakorlati korlát. Az egyik a megjelenítés: a találati listán a hosszú útvonal levágódik, tehát a vége nem látszik. A másik a megoszthatóság: a hosszú cím levelezőben sortöréssel szétesik, és kimondva sem használható.

Ebből egy egyszerű mérce adódik: az URL akkor elég rövid, ha telefonban felolvasva a másik fél le tudja írni. Ez nem szigorú szabály, de jól használható, mert egyszerre méri a hosszt, az ékezeteket és az olvashatóságot.

Egy dolgot érdemes külön kimondani a hierarchiáról: a mély útvonal hosszú URL-t ad akkor is, ha minden egyes szakasza rövid. Négy vagy öt szint után az URL olvashatatlanná válik, függetlenül attól, hogy a szavak jól vannak megválasztva. Ezért a mappaszerkezet melletti döntésnél a mélységet előre le kell szögezni, jellemzően két vagy három szintben.

Miért a legdrágábban javítható elem

A cím, a leírás és a címsorok szabadon átírhatók: megnyitod a lapot, javítod, kész. Az URL nem ilyen. Ha megváltoztatod, akkor a régi cím megszűnik, és mindenki, aki arra hivatkozott vagy elmentette, hibás lapra jut, ha nem gondoskodsz átirányításról.

Az átirányítás elvégezhető, és el is kell végezni, de három következménnyel jár. Először: technikai munka, tehát nem mindig a szerkesztő kezében van. Másodszor: a megszerzett külső hivatkozások értéke az átirányításon keresztül jut el, tehát nem veszik el, de a lánc törékenyebb lesz. Harmadszor: minden átirányítás egy újabb bejegyzés, amit évek múlva senki nem fog érteni.

Ebből következik a témakör legfontosabb gyakorlati szabálya: egy működő, elfogadható URL-t ne írj át esztétikai okból. Az URL javítása akkor indokolt, ha a mostani ténylegesen használhatatlan, például gépi azonosítókból áll, vagy ha a lap tárgya megváltozott. Ha csak szebb lenne, akkor a csere költsége nagyobb, mint a haszon.

Hogyan működik?

Az URL három dologra hat, és mindhárom kisebb, mint amit sokan feltételeznek.

Az első a relevancia jelzése. Az URL-ben szereplő szavak jelzik a lap tárgyát, de ez a jel gyenge: sokkal gyengébb, mint a cím vagy a szöveg. Egy jó URL nem fog bevinni egy lapot olyan találati listára, ahová amúgy nem tartozik, és egy rossz URL sem tartja kint, ha a tartalom erős.

A második az olvasó bizalma. Az URL a találati listán látszik, a cím felett vagy alatt, és olvasható formában. Egy érthető útvonal jelzi, hova jut az olvasó, egy gépi azonosítókból álló pedig bizonytalanságot szül. Ez a hatás nem rangsorolási, hanem kattintási, és nem nagy, de valós.

A harmadik a megosztás. Az URL-t emberek másolják, küldik, kimondják. Egy rövid, ékezet nélküli, olvasható cím ezt megkönnyíti, egy hosszú, kódolt karaktersorral tele viszont elveszi a kedvet a megosztástól, és a leírt hivatkozás is hibára fut.

A munkamenet öt lépés, és mind a megírás előtt zajlik, nem utána.

A lap tárgyának megnevezése két-három szóban. Ez lesz az URL végének alapja. Nem a cím teljes szövege, csak a lényeg.
Az ékezetek feloldása. Minden ékezetes karakter helyére az ékezet nélküli alap kerül, és minden betű kisbetűs lesz.
A rövidítés. Kihúzod a kötőszavakat és mindent, ami nem hordoz információt. Az URL akkor kész, ha rövidebbé már nem tehető jelentésveszteség nélkül.
Az útvonal helyének eldöntése. A lap a szerkezetben hova tartozik, és ez az útvonalban látszik-e. Ez a döntés később már nem szabad.
Ellenőrzés a véglegesítés előtt. Nincs benne dátum, azonosító, nagybetű, ékezet, és nem ütközik meglévő lappal.

Mappaszerkezet vagy lapos felépítés

Erről sok vita szól, és érdemes leszögezni, hogy a kereső szempontjából a különbség kicsi. A döntés inkább arról szól, mit akarsz kommunikálni és mennyire szeretnél később mozgásteret.

A mappaszerkezet előnye, hogy az útvonalból látszik a hovatartozás, tehát az olvasó tudja, hol van a szerkezetben, és a témakörök is felismerhetők. Hátránya, hogy megkötöz: ha egy lap átkerül másik témakörbe, akkor az URL is változik, és az átirányítás költsége megjelenik.

A lapos felépítés előnye a szabadság: a lap átkerülhet bárhová anélkül, hogy az URL változna. Hátránya, hogy az útvonal nem mond semmit a szerkezetről, és nagy oldalon nehezebb áttekinteni.

A gyakorlati döntés ezért nem elvi, hanem a várható változásokon múlik. Ha a témakörök stabilak, a mappaszerkezet többet ad. Ha a szerkezet még alakul, a lapos felépítés kevesebb későbbi munkát jelent.

Fő módszerek

Négy eljárás van. Az első kettő új lapra vonatkozik, a harmadik meglévő oldal átvizsgálására, a negyedik pedig arra a helyzetre, amikor mégis változtatni kell.

1. Rövidítés a lényegre

Az URL végére a lap tárgya kerül, két vagy három szóban, nem a cím teljes szövege. A kötőszavak, a töltelékszavak és a lap típusát jelölő általános szavak kimaradnak. Ez a legegyszerűbb módszer, és rendszeresen ez az, ami nem történik meg, mert a rendszerek alapból a teljes címből generálják az URL-t.

2. Ékezetek feloldása és kisbetű

Minden ékezetes karakter az ékezet nélküli alapjára vált, és az egész útvonal kisbetűs lesz. Magyar oldalon ez a legfontosabb egyedi szempont, és jellemzően egyszer kell beállítani a rendszerben, utána magától működik. Az ellenőrzés viszont kötelező, mert nem minden rendszer alapbeállítása ez.

3. Meglévő URL-ek átvizsgálása

Végigmész a legtöbb megjelenést kapó lapokon, és megnézed, van-e köztük olyan, aminek az URL-je használhatatlan: gépi azonosítókból áll, ékezetes kódolt karaktereket tartalmaz, vagy annyira hosszú, hogy nem másolható. Csak ezeket érdemes javítani, a többit nem.

4. Átirányítás, ha mégis változtatni kell

Ha a változtatás elkerülhetetlen, akkor a régi címről állandó átirányítás vezet az újra, és a saját belső hivatkozásaid is átíródnak az új címre. A második fele az, ami a leggyakrabban kimarad: az átirányítás működik, de minden belső hivatkozás egy közbenső lépésen keresztül vezet, ami feleslegesen lassít és törékeny.

A négy módszer összevetése

Módszer	Mikor	Munka	Kockázat
Rövidítés a lényegre	Új lapnál, megírás előtt	Egy perc	Nincs
Ékezetfeloldás, kisbetű	Rendszerbeállításként	Egyszeri	Nincs
Meglévők átvizsgálása	Fél évente	Néhány óra	Nincs, ha csak mér
Átirányítás	Csak ha muszáj	Technikai	Van, ezért mérlegelj

Döntési szabály

Új lapnál az URL-t a megírás előtt döntsd el, rövidre, ékezet nélkül, kisbetűvel, a lap tárgyát megnevezve. Meglévő lapnál pedig ne írd át, kivéve három esetben: ha gépi azonosítókból áll, ha kódolt ékezetes karaktereket tartalmaz, vagy ha a lap tárgya tényleg megváltozott. Minden más esetben a csere költsége és kockázata nagyobb, mint a nyereség, és a felszabaduló időt érdemesebb a címre és a címsorokra fordítani.

Kidolgozott példa

Egy magyar nyelvű oldalon a lapok URL-jei a teljes címből képződtek, ékezetekkel együtt. A böngésző címsorában ezek olvashatóan látszanak, tehát a szerkesztők soha nem észlelték problémát.

A hiba akkor derült ki, amikor egy levélben elküldött hivatkozás nem működött a címzettnél. Kiderült, hogy az ékezetes karakterek a másoláskor gépi kódra váltottak, és az így kapott, hosszú karaktersor egyes levelezőprogramokban sortöréssel szétesett, tehát hibás címet adott.

A döntés két ágon futott, és a második a fontosabb. Egyrészt a rendszer beállítása megváltozott, tehát az új lapok innentől ékezet nélküli, kisbetűs URL-t kapnak. Másrészt a meglévő lapok közül nem mind került átírásra, csak a legtöbb megjelenést kapó néhány tucat, mert az átirányítás technikai munkát és kockázatot jelent, a ritkán látogatott lapokon pedig a haszon elenyésző.

A példa tanulsága nem az ékezet, hanem a szelektív javítás. A teljes URL-készlet átírása hónapokig tartó, kockázatos munka lett volna, miközben a probléma a lapok kis részén jelentkezett érdemben. A mérés itt nem a hiba megtalálására szolgált, hanem annak eldöntésére, hol nem érdemes javítani.

Gyakori hibák

Az URL hibái két csoportba esnek: amik a létrehozáskor keletkeznek, és amik a javítási kísérletből. A második csoport a ritkább, de a károsabb. Hét eset ismétlődik.

Ékezetes karakterek magyar oldalon. A címsorban olvasható, másolás után viszont kódolt karaktersor. Ez a legjellemzőbb magyar nyelvű URL hiba, és a rendszer alapbeállításából jön.
A teljes cím az URL-ben. Az URL a lap teljes címéből képződik, tehát hosszú és tele van kötőszóval. Nem hiba a kereső szempontjából, de rontja az olvashatóságot és a megoszthatóságot.
Gépi azonosítók. Számsorokból, paraméterekből álló cím, ami semmit nem mond. Ez az egyik kevés eset, ahol az átírás megéri a költséget.
Dátum az URL-ben. Az évszám vagy a teljes dátum beépítése elavulttá teszi a lapot akkor is, ha a tartalma naprakész. Hírnél indokolt lehet, útmutatónál szinte soha.
Nagybetűk. Egyes kiszolgálókon két különböző lap lesz belőle. Ez nem esztétikai kérdés, hanem kettőzött tartalom forrása.
Szükségtelen átírás. Működő URL-ek cserélése azért, mert szebb lenne. Ez átirányításokat, törékenyebb hivatkozási láncot és technikai munkát termel nulla haszonnal.
Átirányítás belső hivatkozások javítása nélkül. Az új cím él, a régi átirányít, de az oldal saját hivatkozásai továbbra is a régire mutatnak. Ez a legkönnyebben elfelejtett fél lépés.

Gyakori tévhit

A leggyakoribb tévhit az, hogy a kulcsszó az URL-ben komoly rangsorolási előnyt ad, ezért érdemes minden lap URL-jét a célzott kifejezésre igazítani. Az URL-ben lévő szavak jelzése a legyengébb on-page jelek közé tartozik, és messze kisebb, mint a címé vagy a szövegé. Az URL-t ezért nem a kifejezés miatt érdemes rendbe tenni, hanem az olvashatóság és a megoszthatóság miatt, és pontosan ezért nem érdemes érte meglévő címeket cserélni.

Ellenpélda

Van egy eset, amikor helyes a dátumot beírni az URL-be: ha a lap tartalma ténylegesen egy adott időszakra vonatkozik, és ezt az olvasónak is tudnia kell. Éves összefoglalónál, egy konkrét esemény beszámolójánál vagy egy adott évre szóló szabályismertetésnél a dátum információ, nem teher. A szabály tehát nem az, hogy dátum tilos, hanem hogy a dátum akkor való az URL-be, ha a lap sosem fog naprakészre frissülni, hanem helyette új készül.

Mérés

Az URL mérése két szintre válik, és ezeket nem szabad összekeverni, mert teljesen más a természetük.

Az első az állapotmérés, ami gépies és egyszeri: hány olyan URL van az oldalon, ami ékezetes kódolt karaktert, nagybetűt, gépi azonosítót vagy dátumot tartalmaz. Ez nem teljesítményszám, hanem lista, amiből eldöntöd, hol érdemes egyáltalán hozzányúlni.

A második az átírás utáni ellenőrzés, és ez nem a javulásról szól, hanem arról, hogy nem tettél kárt. Az átirányítás működik-e, a belső hivatkozások az új címre mutatnak-e, és az indexelt cím megváltozott-e. URL-átírásnál a mérés célja nem a nyereség kimutatása, hanem a veszteség kizárása.

Mit mérj	Hol nézd	Mikor
Kódolt ékezetes karaktert tartalmazó URL-ek	Gépies átnézés, saját lista	Egyszer, majd fél évente
Nagybetűs vagy paraméteres URL-ek	Gépies átnézés	Fél évente
Átirányítás működése átírás után	Kézi próba, régi cím behívása	Azonnal az átírás után
Régi címre mutató belső hivatkozások	Gépies keresés a saját lapokon	Az átírás után
Megjelenések az átírt lapon	Keresőkonzol, lap szerint	Előtte és 8 héttel utána

Ellenőrzőlista egy új URL-hez

Nincs benne ékezetes karakter?
Minden betű kisbetűs?
A szavakat kötőjel választja el, nem aláhúzás vagy kódolt szóköz?
A lap tárgya szerepel benne, két-három szóban?
Nincs benne kötőszó, töltelékszó vagy a lap típusát jelölő általános szó?
Nincs benne dátum, kivéve ha a lap tényleg egy időszakra szól?
Nincs benne gépi azonosító vagy paraméter?
Nem ütközik meglévő lappal, és a szerkezeti helye eldöntött?
Ha meglévőt írsz át: az átirányítás és a belső hivatkozások javítása is be van tervezve?

Határeset a mérésben

Előfordul, hogy egy URL átírása után a lap megjelenései néhány hétre visszaesnek, majd visszatérnek. Ez a szokásos lefolyás, nem hiba: a keresőnek időre van szüksége, hogy az új címet feldolgozza és a régi helyébe állítsa. A helyes lépés ilyenkor a várakozás és az átirányítás ellenőrzése, nem a visszaállítás. Ha viszont nyolc hét után sem áll helyre, akkor érdemes megnézni, hogy az átirányítás valóban állandó típusú-e, és hogy a belső hivatkozások az új címre mutatnak-e, mert ez a két hiba tartós visszaesést okoz.