Image sitemap: teljes útmutató

Az image sitemap egy XML-fájl (vagy egy meglévő sitemap kiegészítése), amely oldalanként felsorolja a Google-nek azokat a képeket, amelyeket szeretnél a keresőben látni. Akkor hasznos igazán, ha a képeid JavaScripttel töltődnek be, CDN-ről érkeznek, vagy a feltérképező más okból nem találná meg őket. A rangsort nem javítja közvetlenül, a felfedezést és az indexelést segíti.

Alapfogalmak

Mielőtt bármit generálsz, érdemes tisztázni, mit jelent pontosan a képes sitemap, és mit nem. Sokan úgy kezelik, mint egy külön rangsorolási jelzést, pedig valójában egy felfedezési segédeszköz: azt mondja a Google-nek, hogy egy adott oldalhoz milyen képfájlok tartoznak. Ha a képeid már most is gond nélkül bekerülnek a Google Képkeresőbe, a sitemap ritkán hoz látványos változást. Ha viszont nehezen elérhetők, sokat számíthat.

A téma a Kép és videó SEO nagyobb területéhez tartozik, és szorosan összefügg a képek általános optimalizálásával (fájlnév, alt szöveg, méret, formátum). A sitemap csak az egyik láncszem: megmutatja a képet, de azt, hogy miről szól és mennyire releváns, továbbra is az oldal tartalma és a kép környezete dönti el.

Mi az image sitemap?

Technikailag nem egy teljesen új fájltípus, hanem a szabványos XML sitemap bővítése egy külön névtérrel. A Google által dokumentált névtér a http://www.google.com/schemas/sitemap-image/1.1. Ezen belül minden oldal (url elem) alá felveheted az image:image blokkokat, és azokban az image:loc elemmel a kép abszolút URL-jét.

Két forma: beágyazott vagy különálló

Beágyazott: a meglévő oldal-sitemapodban az egyes URL-ek alá kerülnek a képek. Kisebb oldalaknál ez a legegyszerűbb.
Különálló: egy külön fájl csak a képes bejegyzésekkel (például image-sitemap.xml), amelyet a sitemap indexben vagy a Search Console-ban külön beküldesz. Nagy webshopoknál átláthatóbb, mert külön tudod figyelni.

Elavult elemek

Régebbi útmutatókban gyakran szerepel az image:caption, image:title, image:geo_location és image:license. Ezeket a Google 2022-ben elavultnak nyilvánította, a mai gyakorlatban elég az image:loc. A régi elemek jelenléte jellemzően nem okoz hibát, de értéket sem ad, ezért új implementációnál felesleges velük bajlódni. A képaláírás és a cím helyett az oldal HTML-jében lévő alt szöveg és a kép körüli szöveg a fontos.

Fogalomtár röviden

Fogalom	Jelentés
image:image	Egy képet leíró blokk az adott URL alatt
image:loc	A képfájl teljes URL-je, ez az egyetlen ma is használt kötelező elem
Landing page	Az az oldal (url/loc), amelyen a kép megjelenik
Sitemap index	Több sitemap fájlt összefogó fájl

Egy fontos határeset: a sitemap nem helyettesíti a HTML-ben lévő képet. Ha egy kép csak a sitemapban szerepel, de a felsorolt oldalon a felhasználó soha nem látja, akkor a Google-nek nincs mihez kötnie, és jó eséllyel nem fogja értelmesen megjeleníteni. A sitemap a meglévő, látható képek felfedezését támogatja, nem pótolja őket.

Hogyan működik?

A folyamat lényegében három lépésből áll: a Google letölti a sitemapot, kiolvassa belőle az oldal és a hozzá tartozó képek párosait, majd ezeket a képeket felveszi a feltérképezési sorába. Hogy a kép végül megjelenik-e a Képkeresőben vagy a Google Képek találatai között, az már a minőségen, a relevancián és a technikai elérhetőségen múlik.

A felfedezés és az indexelés különbsége

Ez a legtöbbször összemosott pont. A sitemap a felfedezést segíti: a Googlebot megtudja, hogy létezik egy kép. Az indexelés viszont külön döntés. A Google letölti a képet, megnézi, elérhető-e, nincs-e tiltva a robots.txt-ben, és hogy a kapcsolódó oldal indexelhető-e. Ha az oldal noindex, vagy a kanonikus URL máshova mutat, a kép jó eséllyel szintén kimarad, akármit írsz a sitemapba.

Az XML szerkezete lépésről lépésre

A gyökérelem az urlset, benne a szabványos sitemap névtér és az image névtér deklarációja.
Minden oldalhoz egy url elem tartozik, benne a loc az oldal kanonikus URL-jével.
Ugyanebben az url elemben annyi image:image blokk szerepelhet, ahány kép tartozik az oldalhoz (a Google dokumentációja oldalanként legfeljebb 1000 képet említ).
Minden image:image blokkban egy image:loc áll a kép abszolút URL-jével.
A fájlra a szokásos sitemap korlátok vonatkoznak: legfeljebb 50 000 URL és 50 MB tömörítetlen méret fájlonként. Ha többre van szükség, bontsd fel, és fogd össze sitemap indexszel.

Kidolgozott saját példa

Vegyünk egy kitalált kerámiaboltot, amelynek egy termékoldala a https://pelda-keramia.hu/bogre/kek-mazas/ címen fut. A termékfotók egy CDN-ről jönnek: https://cdn.pelda-keramia.hu/img/kek-bogre-elol.webp és kek-bogre-oldal.webp. A galéria JavaScripttel töltődik, a forrásban kezdetben csak egy helykitöltő kép van. Ebben a helyzetben a sitemap bejegyzés így néz ki szövegesen leírva: egy url elem, benne a termékoldal loc értéke, alatta két image:image blokk, mindkettőben a megfelelő CDN-es image:loc. A Google így akkor is tudni fog a két fotóról, ha a renderelés késik vagy elakad.

Más domainről kiszolgált képek

A CDN-es képek külön domainen vagy aldomainen lehetnek, és a Google dokumentációja szerint ez képes sitemapban megengedett. Amire figyelni kell: a CDN robots.txt-je ne tiltsa a Googlebot-Image hozzáférését, és a képek stabil, állandó URL-en legyenek elérhetők. Ha a CDN aláírt, lejáró linkeket generál, a sitemapban szereplő cím néhány óra múlva már nem működik, ami pont az ellenkezőjét éri el annak, amit szeretnél.

Fő módszerek

A képes sitemap előállítására három fő út létezik, és a választás inkább a weboldal méretén és a technikai hátteren múlik, mint az ízlésen. Az alábbiakban mindhármat végigveszem, aztán egy döntési szabályt is kapsz, hogy ne kelljen találgatnod.

1. CMS vagy bővítmény által generált sitemap

A legtöbb tartalomkezelőnél és webshopmotornál van olyan beépített funkció vagy bővítmény, amely a sitemapba a képeket is beteszi. Ez a leggyorsabb megoldás, de érdemes ellenőrizni, mit csinál pontosan. Gyakori, hogy csak a kiemelt képet veszi fel, a galéria vagy a leírásba ágyazott képek kimaradnak. Az is előfordul, hogy a feltöltött eredeti fájl URL-jét írja be, miközben az oldalon egy átméretezett, más URL-ű változat jelenik meg. Nyisd meg a generált XML-t, és vess össze néhány bejegyzést az élő oldallal.

2. Egyedi generálás adatbázisból

Nagy katalógusnál (több tízezer termék) gyakran jobb, ha a fejlesztő közvetlenül a termékadatbázisból állítja elő a fájlt. Így pontosan azok a képek kerülnek be, amelyek az oldalon megjelennek, és a generálás beköthető a termékfrissítésekhez. Előny a teljes kontroll, hátrány a karbantartás: ha változik a képek URL-szerkezete, a generátort is frissíteni kell.

3. Feltérképező eszközzel készített sitemap

Kisebb, statikus oldalaknál egy SEO-crawlerrel is végigjárhatod a webhelyet, és exportálhatod a talált képeket sitemap formában. Ez egyszeri vagy ritka frissítésnél működik jól. Dinamikus oldalaknál gyorsan elavul, ezért ott csak ideiglenes megoldásnak tekintsd.

Döntési szabály

Helyzet	Javasolt módszer
Kis oldal, képek sima img tagben, nincs CDN	Lehet, hogy nem is kell külön képes sitemap, elég a jó HTML
Közepes oldal, CMS, néhány galéria	CMS vagy bővítmény, ellenőrzött beállítással
Nagy webshop, CDN, JavaScriptes galériák	Egyedi generálás, külön képes sitemap fájlokkal
Statikus portfólió, ritka frissítés	Crawleres export, időszakos újragenerálással

Melyik képeket érdemes felvenni?

Nem minden képnek van helye a sitemapban. Ikonok, díszítő hátterek, logók, gombgrafikák nem hoznak keresési forgalmat, csak zajt adnak. Vedd fel viszont a termékfotókat, az egyedi infografikákat, a saját készítésű illusztrációkat, recepteknél az étel fotóit. Egy egyszerű kérdés segít: keresne valaki erre a képre a Képkeresőben, és ha igen, örülnél, ha a te oldaladra jutna? Ha a válasz nem, hagyd ki.

Beküldés és hivatkozás

A kész fájlt kétféleképpen jelezheted: a robots.txt-ben egy Sitemap sorral, illetve a Search Console Sitemaps jelentésében beküldve. A kettő nem zárja ki egymást, sőt érdemes mindkettőt használni. Ha külön képes sitemapot készítesz, add hozzá a sitemap indexhez is, így egy helyen látszik a teljes struktúra.

Gyakori hibák

A képes sitemap hibái ritkán okoznak látványos összeomlást, inkább csendben rontják a hatékonyságot. Emiatt sokáig észrevétlenek maradhatnak. Az alábbi lista azokat a hibatípusokat gyűjti össze, amelyekbe audit során a leggyakrabban bele lehet futni.

Technikai hibák

Relatív URL az image:loc-ban: csak abszolút cím érvényes, a /img/kep.jpg forma nem jó.
Hiányzó névtér-deklaráció: ha az image névtér nincs az urlset elemen deklarálva, a fájl nem lesz megfelelően értelmezhető.
Nem kódolt speciális karakterek: az ékezetes vagy szóközt tartalmazó fájlneveket és az & jelet megfelelően kódolni kell, különben az XML hibás.
Robots.txt tiltás: a képmappa vagy a CDN tiltva van, így a sitemap hiába sorolja fel a fájlokat.
Elérhetetlen képek: 404-es vagy átirányított képcímek, amelyek egy régi URL-szerkezetből maradtak.

Tartalmi és logikai hibák

Gyakori, hogy a sitemapban a kép nem azon az oldalon szerepel, ahol valójában megjelenik. Például az összes termékfotó a kategóriaoldal alá kerül, nem a saját termékoldala alá. Ilyenkor a Google rossz oldalhoz kötheti a képet, vagy nem érti a kapcsolatot. A szabály egyszerű: a képet annak az oldalnak a url elemébe tedd, ahol a látogató ténylegesen látja.

Egy másik tipikus hiba a nem kanonikus oldalak felsorolása. Ha a termék színvariánsai külön paraméteres URL-eken futnak, de mind a fő termékoldalra kanonizálnak, a képeket is a kanonikus URL alá vedd fel. Ellenkező esetben olyan oldalakhoz kapcsolsz képeket, amelyeket a Google eleve nem indexel.

Gyakori tévhitek

"A képes sitemap javítja a helyezést." Nem rangsorolási jelzés, a felfedezést segíti. Egy rossz minőségű, irreleváns képet a sitemap sem visz előre.
"A caption és title elemek fontosak." A Google ezeket elavultnak nyilvánította, a szöveges kontextust az oldalról veszi.
"Minden képet fel kell venni." Ellenkezőleg: a díszítő elemek csak hígítják a fájlt.
"Ha beküldtem, kész vagyok." A sitemapot karban kell tartani, különben elavult URL-ekkel telik meg.

Ellenpélda: amikor felesleges

Egy blog, amelynek minden képe sima img tagben, a saját domainjén, rendes src attribútummal szerepel, és amelynek oldalai jól be vannak linkelve, valószínűleg képes sitemap nélkül is teljesen rendben indexelődik. Itt a sitemap létrehozása nem árt, de a ráfordított időt jobban megéri az alt szövegekre, a fájlméretre és a képek körüli tartalomra költeni. Ezekről részletesen a Kép SEO: teljes útmutató ír.

Lazy loading csapda

Ha a lusta betöltés olyan megoldással működik, amely a valódi képcímet csak egy data attribútumban tartja és görgetésre cseréli be, a Google renderelője nem feltétlenül látja a képet. A natív loading="lazy" attribútum ezzel szemben nem okoz ilyen gondot. A sitemap itt jó biztonsági háló, de a tartós megoldás a betöltési mód javítása.

Mérés

A képes sitemap hatását nem lehet egyetlen számmal leolvasni, mert közvetlenül csak a felfedezést befolyásolja. Ezért érdemes több forrást összenézni, és egy előtte-utána összevetést készíteni. Az alábbi folyamat arra épül, hogy a Search Console-ban elérhető jelentéseket használod, külső becslések nélkül.

Sitemaps jelentés

Beküldés után a Search Console Sitemaps jelentésében látod, hogy a Google sikeresen beolvasta-e a fájlt, és talált-e benne hibát. Ha a státusz hibát jelez, az első teendő a fájl validálása: nyisd meg böngészőben, nézd meg, jól formázott XML-e, és minden URL abszolút-e. Ez a jelentés elsősorban azt mutatja, hogy a fájl rendben van, nem azt, hogy a képek bekerültek az indexbe.

Teljesítményjelentés képes keresési típussal

A Teljesítmény jelentésben a keresési típust átállíthatod Képre. Itt látod a képes találatokból érkező megjelenítéseket és kattintásokat, oldalanként és lekérdezésenként bontva. Ez a legközvetlenebb jelzés arra, hogy a képeid láthatók-e a Google Képekben.

Mérési workflow lépésekben

Rögzíts kiinduló állapotot: az elmúlt 3 hónap képes megjelenítései és kattintásai a releváns oldalcsoportra (például a termékoldalakra).
Jelöld ki azt a szegmenst, amelynél a sitemap valódi változást hozhat: JavaScriptes galéria, CDN-es képek, mélyen elhelyezett oldalak.
Vezesd be a sitemapot, és jegyezd fel a dátumot.
Néhány hét múlva hasonlítsd össze ugyanannak a szegmensnek az adatait, lehetőleg azonos időszakhosszal.
Vess össze egy kontrollcsoporttal, amelyhez nem nyúltál, hogy a szezonalitást kiszűrd.

Szemléltető számpélda

Az alábbi számok kitaláltak, csak a gondolkodásmódot mutatják. Tegyük fel, hogy a kerámiabolt termékoldalai a bevezetés előtti négy hétben 2 000 képes megjelenítést kaptak, utána 3 200-at. A kontrollcsoport (blogcikkek, változatlanul) ugyanebben az időszakban 1 000-ről 1 100-ra nőtt, vagyis nagyjából 10 százalékkal. A termékoldalak 60 százalékos növekedéséből tehát a szezonális hatást leszámítva is marad jelentős különbség, ami arra utal, hogy a sitemap segített. Ok-okozati bizonyítéknak ez sem tekinthető, de megalapozott döntéshez elég.

Ellenőrzőlista a méréshez

Sikeres a sitemap beolvasása a Search Console-ban?
A felsorolt oldalak indexelve vannak az URL-ellenőrző szerint?
A képek URL-jei 200-as státuszt adnak, átirányítás nélkül?
Van kiinduló adat a képes keresési típusra?
Van kontrollcsoport az összevetéshez?
Rögzítetted a bevezetés dátumát, és hogy közben mi más változott az oldalon?

A szerver naplófájljai további réteget adhatnak: ha elérhetők, megnézheted, hogy a Googlebot-Image a bevezetés után gyakrabban kéri-e le a sitemapban szereplő képeket. Ez a felfedezés közvetlen jele, még mielőtt a forgalomban bármi látszana.

Kapcsolódó részletes útmutatók

A képes sitemap csak akkor ad értelmes eredményt, ha a képek maguk is jól optimalizáltak, és a weboldal egész kép- és videóstratégiája rendben van. A sitemap a csatorna, a képminőség és a kontextus a tartalom. Ha csak a csatornát építed, a Google gyorsabban talál meg olyan képeket, amelyeket aztán nem tart érdemesnek megjeleníteni.

Mire érdemes a sitemap után figyelni?

Amikor a sitemap már működik, a következő lépés jellemzően a képek tartalmi oldalának átnézése. Leíró fájlnevek a IMG_4823.jpg típusú nevek helyett, pontos alt szövegek, amelyek a látogatónak és a keresőnek is elmondják, mi látható a képen, megfelelő méret és modern formátum, hogy a betöltés gyors legyen. Ezek nélkül a sitemap által felfedezett képek nagy része a találati lista végére szorul.

Érdemes azt is végiggondolni, hogy a kép mennyire egyedi. A gyártótól átvett, száz másik webshopban is szereplő termékfotó ritkán ad előnyt, mert a Google ugyanazt a képet sok helyen látja. Egy saját fotó, ami a terméket használat közben vagy más szögből mutatja, sokkal nagyobb eséllyel kerül előre, és ilyenkor a sitemap is több értelmet nyer.

Gyors ellenőrzőlista a bevezetéshez

Eldöntötted, hogy beágyazott vagy különálló képes sitemapot használsz?
Csak a keresési szempontból értékes képek kerültek be?
Minden kép a saját megjelenési oldalának kanonikus URL-je alatt szerepel?
Abszolút és stabil a képek URL-je, nem lejáró aláírt link?
Nincs robots.txt tiltás a képekre vagy a CDN-re?
Beküldted a Search Console-ban és szerepel a robots.txt-ben?
Be van ütemezve az automatikus frissítés vagy az időszakos újragenerálás?

További olvasnivaló

Az alábbi útmutatók a képes sitemap tágabb környezetét dolgozzák fel: az első a teljes kép- és videóoptimalizálási területet, a második a képek oldali optimalizálását fájlnévtől a formátumig. Ha most kezded a témát, a kép SEO útmutatóval érdemes indítani, mert az ott leírt alapok nélkül a sitemap hatása korlátozott marad.