Magyar piaci SEO

A magyar piaci SEO nem a nemzetközi módszerek fordítása. Négy dolog tér el érdemben: a nyelv toldalékoló szerkezete miatt egy kifejezésnek tucatnyi alakja van, a piac kicsi, tehát a keresési számok alacsonyak, a külső eszközök lefedése hiányosabb, és a találati listán más a verseny szerkezete. Ezek együtt más munkasorrendet kívánnak.

Bevezetés

A magyar nyelvű keresőoptimalizálásról szóló anyagok nagy része angol nyelvű forrásokból készült fordítás vagy átdolgozás. Ez a legtöbb témában rendben van, mert a keresőmotor működése nem nyelvfüggő. Négy ponton viszont érdemi eltérés van, és ezeken a pontokon a fordított tanács nem csak pontatlan, hanem félrevezet.

Az első a nyelv. A magyar toldalékoló nyelv, tehát ugyanaz a fogalom tucatnyi szóalakban jelenik meg, és ezek az alakok a kulcsszókutató eszközökben külön sorokként látszanak. Egy angol nyelvre írt módszer erre nem készült fel.

A második a piac mérete. Kevesebb keresés kevesebb adatot jelent, tehát a becslések bizonytalanabbak, és sokkal több kifejezés esik a mérhetőség alá. A harmadik az eszközök lefedése: a nemzetközi eszközök kisebb nyelvterületen kevesebbet látnak. A negyedik a verseny szerkezete, ami sok magyar témában nem a nagy szakmai szereplőkről szól, hanem néhány régi, jól beágyazott oldalról.

Mi az, ami viszont ugyanaz

Érdemes ezt is kimondani, mert a magyar sajátosságokból könnyű arra jutni, hogy itt minden más. Nem minden más, és a lista, ami ugyanaz, hosszabb, mint az eltéréseké.

A keresőmotor működése nyelvfüggetlen: ugyanúgy gyűjti be a lapokat, ugyanúgy dolgozza fel őket, és nagyjából ugyanazokat a jeleket használja. A lapszintű munka, tehát a cím, a címsorok és a szerkezet, szintén azonos elvek szerint működik. A hivatkozások szerepe és a technikai alapok sem nyelvspecifikusak.

Ebből egy hasznos következtetés adódik a tanulási sorrendre. Az általános anyagok nagy része használható magyar oldalon is, tehát nem kell magyar nyelvű forrást keresni mindenhez. Amire viszont muszáj magyar szempontot alkalmazni, az a kulcsszókutatás nyelvi része, a szövegezés és az eszközválasztás, mert ezekben a fordított tanács tényleg félrevezet.

Kinek szól ez az oldal

Ez a lap annak szól, aki magyar nyelvű oldalt optimalizál, és azt szeretné tudni, mit kell máshogy tennie, mint amit az angol nyelvű anyagok írnak. Nem alapozó anyag: a keresőoptimalizálás általános működését a SEO alapok tárgyalja, itt kizárólag a magyar sajátosságok a téma.

A nyelvi rész gyakorlati eljárását, tehát a toldalékolt alakok csoportosítását, önálló útmutató tárgyalja részletesen: magyar kulcsszókutatás a toldalékolással együtt. Itt csak annyi szerepel róla, amennyi a többi döntés megértéséhez kell.

Fő fogalmak

Négy fogalom írja le a magyar piac sajátosságait, és mind a négy más munkát kíván, mint a nemzetközi gyakorlat.

Az alakcsoport

A magyarban a kulcsszókutatás alapegysége nem egyetlen kifejezés, hanem az azonos fogalmat jelölő szóalakok csoportja. Ugyanaz a szó szerepelhet alanyesetben, több ragozott formában, birtokos alakban, többes számban, és ezek mind külön sorként jelennek meg az eszközökben.

Ennek két gyakorlati következménye van. Az egyik, hogy az eszközökből kapott lista hosszabbnak látszik, mint amennyi valódi téma van benne: húsz sor lehet öt fogalom. A másik, hogy a keresési számokat nem lehet egyszerűen a legnagyobb sor alapján rangsorolni, mert a fogalom valódi kereslete a csoport egészében van.

A köznyelvi és a szakmai alak

Az ötödik fogalom, ami magyar szövegnél különösen fontos: sok szakterületen kétféle megnevezés él egymás mellett. A szakmai alak az, amit a szakember használ, a köznyelvi az, amit a vásárló beír a keresőbe. A kettő gyakran nem is hasonlít egymásra, és van, hogy az egyik idegen eredetű, a másik magyar.

A gyakorlati következmény egyszerű, mégis rendszeresen sérül: a szövegben mindkettőnek szerepelnie kell. A szakmai alak a hitelesség miatt, a köznyelvi a megtalálhatóság miatt. Ha csak a szakmai szerepel, akkor a lap azoknak szól, akik már ismerik a területet, tehát épp a legszélesebb közönség marad ki.

Ennek eldöntéséhez nem kell eszköz. A kereső automatikus kiegészítése megmutatja, melyik alakot használják az emberek, mert azok valódi keresésekből épülnek. Ha a köznyelvi alakra jön kiegészítés, a szakmaira pedig alig, akkor megvan a válasz.

Az ékezet

Az ékezetek több ponton hatnak, és ezek közül csak az egyik ismert. A kereső a legtöbb esetben az ékezet nélkül beírt alakot is felismeri, tehát a keresés oldalán ez ritkán probléma. A saját oldaladon viszont igen: az URL-ben az ékezetes karakter másoláskor gépi kódra vált, tehát oda ékezet nélküli alak való, a szövegben és a címekben pedig a helyes, ékezetes írás kötelező.

Ez a két szabály nem mond egymásnak ellent, csak két különböző helyre vonatkozik. Az URL technikai azonosító, a szöveg nyelvi tartalom. Az ékezet nélkül írt törzsszöveg magyar oldalon hanyagságnak látszik, és a kereső számára sem ugyanaz a szó.

A kis piac

A harmadik fogalom a piac mérete, és ennek több következménye van, mint amire elsőre gondolnánk. Kevesebb keresés kevesebb mérési adatot ad, tehát a becslések bizonytalanabbak, és sokkal több kifejezés kap nulla értéket az eszközökben, pedig keresik.

Ugyanakkor a kis piac nem csak hátrány. Kevesebb a versenytárs, és jellemzően kevesebben végeznek alapos munkát, tehát az alapvető dolgok elvégzése önmagában előnyt adhat, ami nagy nyelvterületen már nem igaz.

Az eszközlefedés

A negyedik fogalom az, hogy a nemzetközi eszközök nem ugyanannyit látnak minden nyelvterületen. Ez nem hiba, hanem a mintavételből következik: az eszközök a nagy piacokon több kérdést kérdeznek le. Magyar nyelvű munkánál ezért a saját keresőkonzol adata arányaiban még értékesebb, mint máshol, és az eszközök közötti különbség is nagyobb.

Fő részterületek

A magyar piaci munka öt területen tér el a nemzetközi gyakorlattól. A sorrend a hatás szerint alakul: az első kettő minden magyar oldalt érint, a többi helyzettől függ.

A kulcsszókutatás nyelvi része

Ez a legnagyobb eltérés, és önálló útmutató tárgyalja. A lényeg annyi, hogy a kutatás kimenete nem kifejezéslista, hanem alakcsoportok listája, és a tartalom egy csoportra készül, nem egy alakra. Aki alakonként tervez lapot, az öt lapot fog írni egy témára.

A szöveg nyelvi minősége

Ez a második terület, és a legkönnyebben elhanyagolt. A magyar szövegben a helyes ékezethasználat, az egybeírás és a szakszavak köznyelvi alakja nem stílus, hanem megtalálhatóság. Ha a te szövegedben a szakkifejezés csak a szakmai alakban szerepel, a köznyelvi változatban viszont nem, akkor arra a keresésre nem fogsz megjelenni.

Fordítás vagy eredeti tartalom

Sok magyar oldal nemzetközi anyagok fordításából épül. Ez működhet, de két csapdája van. Az egyik, hogy a fordított szöveg a fordító szóválasztását tükrözi, nem azt, ahogy a magyar olvasó keres. A másik, hogy a példák, összegek, szabályok és intézmények idegen környezetből származnak, tehát a szöveg nem használható, még ha nyelvileg helyes is.

A helyi verseny szerkezete

Magyar témákban a találati lista élén gyakran nem szakmai szereplők állnak, hanem régi, általános portálok, katalógusok vagy fórumbejegyzések. Ez egyszerre lehetőség és csapda. Lehetőség, mert egy alapos, szakmai anyag ezeket meg tudja előzni. Csapda, mert a lista összetételéből nem derül ki, milyen tartalomtípus kellene: ha csak régi általános lapok vannak ott, akkor a kereső sem talált még jobbat, és a formát neked kell eltalálnod.

Az adat hiánya és mit lehet helyette

Az ötödik terület a mérés. Kevesebb adat van, tehát a döntések nagyobb részét kell saját forrásból meghozni. Ez nem rosszabb helyzet, csak más: a saját keresőkonzol, az ügyfélszolgálati kérdések és az értékesítési beszélgetések magyar piacon arányaiban többet érnek, mint egy külső eszköz becslése.

Hogyan oszlik el a munka az öt terület között

Az öt terület nem egyenlő súlyú, és nem is mindegyik érint minden oldalt. A kulcsszókutatás nyelvi része és a szöveg nyelvi minősége minden magyar oldalt érint, tehát ezekkel kell kezdeni. A fordítás kérdése csak azokat, amelyek átvett anyagból épültek. A versenyszerkezet és az adathiány pedig nem munka, hanem szempont: az elemzés olvasását változtatja meg, nem a tennivalót.

Ebből egy egyszerű belépési sorrend adódik. Előbb a meglévő szövegek szóhasználatát nézd meg, mert az a legkisebb ráfordítás. Utána a kulcsszólista összevonását, mert az a legnagyobb megtakarítás. A fordított tartalom átdolgozása a harmadik, mert az a legdrágább, és csak akkor érdemes belevágni, ha az első kettő megtörtént.

Módszertan

A magyar piaci munka sorrendje eltér a szokásostól, és az eltérés egyetlen mondatban összefoglalható: a saját adat előbb jön, a külső eszköz később.

Kidolgozott példa: a lista, ami rövidebb, mint amilyennek látszik

Egy magyar szolgáltató kulcsszókutatást kap, amiben több tucat kifejezés szerepel, mindegyik mellett becsült keresési számmal. A terv szerint mindegyikre külön lap készül.

Az első lépés a lista átolvasása alakcsoportok szerint. Kiderül, hogy a több tucat sor jelentős része ugyanannak a néhány fogalomnak a ragozott vagy birtokos alakja. Az azonos fogalomhoz tartozó sorok összevonása után a lista sokkal rövidebb lesz.

A második lépés a maradék csoportok ellenőrzése a saját keresőkonzolban. Kiderül, hogy néhány csoportra az oldal már megjelenik, tehát nem új lap kell, hanem a meglévő megerősítése. Más csoportokra viszont semmi nincs, és ezek lesznek az új lapok.

A döntés végül lényegesen kevesebb lapot ad, mint az eredeti terv. A magyar piacon a kulcsszólista rendszeresen hosszabbnak látszik a valódi feladatnál, és ez a legnagyobb egyszeri pazarlás a tervezésben. Az összevonás fél nap munka, és lapok tucatjait előzi meg.

Kidolgozott példa: fordított tartalom átvizsgálása

Egy oldal tartalma nemzetközi anyagok fordításából készült. A szöveg nyelvileg rendben van, mégsem hoz forgalmat a témáiban.

Az átvizsgálás két dolgot talál. Az egyik nyelvi: a fordítás következetesen olyan szakszót használ, ami a magyar köznyelvben nem elterjedt, tehát az emberek más szóval keresnek. A másik tartalmi: a példák és a hivatkozott szabályok idegen környezetre szólnak, tehát az olvasó nem tud velük mit kezdeni.

A javítás sorrendje a ráfordítás szerint alakul. Először a szóhasználat: a kereső kiegészítéseiből kiderül, milyen alakot használnak az emberek, és a szövegben ez lesz a fő alak, a szakmai változat pedig mellette szerepel. Ez néhány óra, és nem igényel új tartalmat. Csak ezután jön a példák átírása, ami tényleges szakmai munka.

Mit csinál máshogy a magyar piac	Nemzetközi gyakorlat	Magyar eljárás
A kutatás alapegysége	Egy kifejezés	Alakcsoport, sok szóalakkal
Nulla keresési szám	Kivétel	Gyakori, nem jelent hiányt
Elsődleges adatforrás	Külső eszköz	Saját keresőkonzol
Ékezet az URL-ben	Nem téma	Kerülni kell, kódolásra vált
Verseny a lista élén	Szakmai szereplők	Gyakran régi általános lapok
Fordított tartalom	Ritkán kérdés	Szóhasználat és példák javítása kell

Döntési szabály

Magyar oldalon soha ne tervezz lapot egyetlen szóalakra, csak alakcsoportra, és a kulcsszólistát mindig vond össze alakcsoportokra, mielőtt bármit rangsorolnál. A nulla keresési számot ne szűrőként használd, mert magyar piacon a valódi keresések nagy része a mérhetőség alatt van. Ha egy döntés a becsült számon áll, a saját keresőkonzol adata többet ér, mint bármelyik eszköz becslése.

Ellenőrzőlista magyar nyelvű tartalomhoz

A kulcsszólista alakcsoportokra van vonva, nem szóalakonként szerepel?
Minden tervezett laphoz egy alakcsoport tartozik, nem egy ragozott forma?
A törzsszöveg helyes, ékezetes magyar írással készült?
Az URL ékezet nélküli és kisbetűs?
A szakkifejezés köznyelvi alakja is szerepel a szövegben, nem csak a szakmai?
Ellenőrizted a keresőkonzolban, hogy nem jelensz-e meg már az adott csoportra?
Ha fordított anyag, a példák és hivatkozott szabályok magyar környezetre szólnak?
Megnézted, milyen típusú lapok állnak a lista élén az adott témában?
A nulla becslésű csoportokat nem szűrted ki automatikusan?

Gyakori hibák magyar oldalakon

Szóalakonként külön lap. Öt lap készül ugyanarra a fogalomra, ragozott alakokra. Ezek egymással versengenek, és egyik sem áll jól.
Ékezet nélküli törzsszöveg. A szöveg ékezet nélkül íródik, jellemzően kényelemből vagy gyors munka miatt. A kereső más szónak látja, az olvasó hanyagságnak.
Ékezetes URL. A cím a böngészőben olvasható, másolás után viszont kódolt karaktersor, ami levelezőben szétesik.
A nulla becslés szerinti szűrés. A lista megrövidül azzal, hogy a nulla értékű sorok kiesnek, és épp a legkonkrétabb magyar keresések esnek ki.
Csak a szakmai szóalak használata. A szöveg következetesen a szakkifejezést használja, a köznyelvi változatot nem. Az emberek az utóbbival keresnek.
Fordítás ellenőrzés nélkül. Nyelvileg helyes szöveg idegen példákkal és idegen szabályokkal, ami a magyar olvasónak használhatatlan.
Nemzetközi eszközrangsor átvétele. Egy külföldi összehasonlítás alapján választott eszköz, ami magyar nyelvterületen jelentősen kevesebbet lát.

Mennyi idő ez

Az alakcsoportos összevonás egy meglévő kulcsszólistán fél nap, és jellemzően ez takarítja meg a legtöbb későbbi munkát. A szöveg nyelvi átvizsgálása laponként percek, ha csak a szóhasználatot nézed. A fordított tartalom javítása ennél lényegesen több, mert ott a példákat kell újraírni, és az szakmai munka, nem szerkesztés.

Kapcsolódó clusterek

A nyelvi rész gyakorlati eljárását önálló útmutató tárgyalja. A többi terület az általános pillérekben van, magyar kiegészítésekkel.

Döntési útvonal

Az alábbi kérdések sorban megválaszolva megadják, hol érdemes kezdeni egy magyar nyelvű oldalon.

Kaptál kulcsszólistát, és hosszú?

Akkor az első lépés az alakcsoportos összevonás, még mielőtt bármit rangsorolnál vagy megírnál. A magyar listák rendszeresen többszörösen hosszabbak a valódi feladatnál, és az összevonás nélkül ez a többszörözés lapokban fog megjelenni.

Van már magyar tartalmad, de nem hoz forgalmat?

Akkor először a szóhasználatot nézd meg, nem a terjedelmet. Ellenőrizd, hogy az a szó szerepel-e a szövegben, amivel az emberek tényleg keresnek, és nem csak a szakmai változat. Ez néhány óra munka laponként, és jellemzően többet hoz, mint egy új cikk.

Fordított anyagból áll az oldalad?

Akkor két külön feladatod van, és a sorrend fontos. Először a szóhasználat javítása, ami szerkesztés. Utána a példák és a hivatkozott szabályok magyar környezetre igazítása, ami szakmai munka. Ha a másodikat előbb kezded, akkor sokkal lassabban jutsz mérhető eredményhez.

Nulla keresési számot ír minden kifejezésre?

Ez magyar piacon szokásos, nem kivétel. Ne szűrd ki őket, hanem ellenőrizd le a kereső saját kiegészítéseivel, hogy létezik-e a keresés. Ami ott megjelenik, arra bizonyítottan keresnek, bármit is ír az eszköz.

Eszközt választasz?

Akkor ne nemzetközi összehasonlítás alapján dönts, mert a lefedés nyelvterületenként eltér. Próbaidőszakban nézd meg ugyanazt a magyar domaint két eszközben, és vesd össze, mennyit találnak. Ez a te piacodon mér, és néhány percbe kerül.

Több nyelven is megjelenő oldalad van?

Akkor a magyar rész nem a másik nyelv fordítása lehet, hanem önálló kutatásra épülő tartalom, különben pontosan a fordítás csapdájába esik: a szóhasználat a forrásnyelv logikáját tükrözi. A szerkezet átvehető, a kifejezések nem.

Van egy technikai szempont is, ami ilyenkor előbbre való a tartalomnál: a nyelvi változatok egymásra hivatkozása. Ez nem magyar sajátosság, viszont ha nincs rendben, akkor a magyar tartalom hiába jó, mert a kereső nem tudja, melyik változatot melyik közönségnek kell adnia.

Nemzetközi ügynökség dolgozik az oldaladon?

Akkor az alakcsoportok kérdése az, amit érdemes előre feltenni, mert ez az egyetlen pont, ahol egy jó nemzetközi gyakorlat magyar nyelven hibás eredményt ad. A kérdés konkrétan: hogyan kezelik a ragozott alakokat a kulcsszókutatásban. Ha a válasz az, hogy külön kifejezésként, akkor ott lesz a legtöbb felesleges lap.

Szűk a témád, alig van keresés?

Ez magyar piacon gyakori, és nem feltétlenül baj. Ilyenkor a tartalom értéke nem a forgalomban van, hanem abban, hogy az értékesítést támogatja, és hogy van mire hivatkozni egy beszélgetés közben. Ez valós érték, csak nem forgalmi, és a mérésénél sem a látogatószámot kell nézni.

Összefoglalás

A magyar piaci keresőoptimalizálás nem külön szakma, hanem ugyanaz a munka négy eltérő ponton. A nyelv toldalékoló, tehát a kutatás alapegysége az alakcsoport, nem a kifejezés. A piac kicsi, tehát a nulla keresési szám szokásos, nem kivétel. Az eszközök kevesebbet látnak, tehát a saját adat arányaiban értékesebb. És a verseny szerkezete más, tehát a találati lista összetétele többet mond, mint egy nemzetközi nehézségi mutató.

A gyakorlati lényeg három pontban. Először: minden kulcsszólistát vonj össze alakcsoportokra, mielőtt bármit terveznél, mert ez a legnagyobb egyszeri megtakarítás. Másodszor: a helyes, ékezetes magyar írás a szövegben nem stílus, hanem megtalálhatóság, az URL-ben viszont ékezet nélküli alak való. Harmadszor: a saját keresőkonzol magyar oldalon még inkább az elsődleges forrás, mint máshol, mert a külső becslések itt bizonytalanabbak.

Ha egy dolgot érdemes megjegyezni, akkor az az alakcsoport. Ez az a fogalom, ami az angol nyelvű módszerekből hiányzik, és aminek a kihagyása magyar oldalon a legtöbb felesleges lapot termeli.

Egy gyakorlati megjegyzés a kezdéshez. Ha most veszed át egy magyar oldal optimalizálását, akkor az első fél nap ne cikkírás legyen, hanem két mérés: a meglévő kulcsszólista alakcsoportos összevonása, és a keresőkonzolból annak megállapítása, mire jelenik meg ma az oldal. Ez a két adat együtt jellemzően átrendezi a tervet, és megspórol több hét munkát.

Végül egy figyelmeztetés, ami a magyar piacon a leggyakoribb csalódás forrása. A kis piac miatt a számok kicsik lesznek, és ez akkor is így van, ha a munka jó. Egy magyar szakmai téma havi néhány tucat keresést jelenthet, és ebből néhány látogatót. Ha a várakozás nemzetközi mértékekhez van szabva, akkor egy működő munka is kudarcnak fog látszani. Ezért a mérés alapját itt különösen fontos előre rögzíteni, és a saját üzleti értékhez kötni, nem a forgalomhoz.